SZENTI TIBOR �r�, n�prajzkutat� r�vid �letrajza �s munk�ss�ga Eifert J�nos fot�m�v�sz 2008. m�jus 17-�n k�sz�lt f�lv�tele az �r�r�l H�dmezőv�s�rhelyen, 1939-ben, iparos csal�dban sz�letett. ősei a r�gi iratok szerint sz�nt�vetők voltak. Sz�lőv�ros�ban, a Bethlen G�bor Gimn�ziumban 1958-ban �retts�gizett, majd 1979-ben �bud�n eg�szs�g�gyi főiskol�t v�gzett. 1963-ban nős�lt, �s feles�g�vel k�t gyermeket neveltek f�l. H�sz �vig a Csongr�d Megyei K�j�ln�l j�rv�ny�gyi ellenőrk�nt, egy �vig az �llatorvos Tudom�nyi Egyetem h�dmezőv�s�rhelyi �llateg�szs�g�gyi főiskolai kar�n �zemm�rn�k-szakoktat�k�nt, v�g�l 1980 december�től 2003. j�nius�ig az Erzs�bet K�rh�zban mint eg�szs�gnevelő dolgozott. K�zben kilenc �ven kereszt�l szakmai tant�rgyakat oktatott a helyi eg�szs�g�gyi szakk�z�piskol�ban. 2003. aug. 1-t�l a H�dmezőv�s�rhely Megyei Jog� V�ros �nkorm�nyzat�n�l kultur�lis szaktan�csad�. 1973-t�l tagja a Magyar N�prajzi T�rsas�gnak, 1978-t�l a TIT-nek. A Debreceni Agr�rtudom�nyi Egyetem h�dmezőv�s�rhelyi mezőgazdas�gi főiskolai kar�nak 1980-t�l k�lső tudom�nyos munkat�rsa.
Facsar Imre (1939-1993) » sírja » művei Állatorvos-doktor, állathigiénikus szakállatorvos, a hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Kar állathigiéniai tanszékének vezető tanára, főigazgató, az Állatorvostudományi Egyetem élelmiszerhigiéniai tanszékének tudományos főmunkatársa, a tejtermelési higiénia című tantárgy oktatója, kutatója. (MMJ) Farkas Géza (1872-1934) » életrajza (Fehér György) » arcképe (fénykép) » érme Orvosdoktor, az élettan professzora 1903-tól 1922-ig a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem élettani tanszékén. Kiváló képességû és elôadókészségû tudós, zeneszerzôi oklevéllel is rendelkezô zenerajongó. A magyar beszéd és hang élettanának mûvelôje, a Magyar Phonetikai Társaság megalapítója és elsô elnöke. (FGY) Farkas Kálmán (1877-1905) Mezőgazdász, állatorvos, bölcsészdoktor, a M. Állatorvosi Főiskola élettani intézetének tanársegéde, a háziállatok takarmányozástana és dietetikája magántanára. (MMJ) Fellner Ferenc (1923-1997) Állatorvosdoktor, címzetes egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék tanára, a patkolástan elôadója, csontsebész, állatorvos-radiológus.
2004-ben az eg�szs�g�gyben v�gzett munk�j��rt Pro Sanitate kit�ntet�st kapott. �r�sa nyomtat�sban elősz�r 1966-ban jelent meg. A megjelent munk�inak sz�ma sz�z�tven f�l�tt van. Megjelent �n�ll� k�tetei: (Gondolat Kiad�, 1979. ) (Gondolat Kiad�, 1985. ) (Magvető K�nyvkiad�, T�nyek �s Tan�k sorozat, 1988. ) (H�dmezőv�s�rhely, 1993. ) (Szeged, Lazi Bt. 1997. ) (H�dmezőv�s�rhely, Lazi Bt. 1998. 1999. ) (Belv�rosi K�nyvkiad�. Budapest, 1999. ) (M�yer Nyomda & Kiad� Budapest, 2000. Budapest, 2001. ) (B�ba Kiad�. Szeged, 2002. ) (Lazi BT. Szeged, 2004. ) (H�dmezőv�s�rhely Megyei Jog� V�ros �nkorm�nyzata, 2007. ) (H�dmezőv�s�rhely, 2008 Mag�nkiad�s. ) (Sz�zadv�g Kiad�, 2008) ( 2009) ( 2011) ( 2013) ( 2016) (II. kiad�s: Agroinform Budapest. Illusztr�lta: Bolyki Istv�n 2018) Kiad�: Szabadt�ri N�prajzi M�zeum, Szentendre Eg�szs�g�gyi t�rgy� k�tetei: (H�dmezőv�s�rhely, 1991. ) (Szeged - H�dmezőv�s�rhely, 1993. ) (Szeged - H�dmezőv�s�rhely, 1994. Szeged, 2006. ) T�rsszerzőkkel �rt �s sajt� al� rendezett k�nyvei: Dombi Kiss Imre: Pokolj�r�som (Magvető, T�nyek �s Tan�k, 1983.
); Bics�rdy Gyul�val �s Facsar Imr�vel D�l-alf�ldi marhav�sz a XIX. sz�zad első fel�ben (H�dmezőv�s�rhely, 1986. ); Zs�t�r Gergellyel Mindszenti vőf�lyk�nyv (Szeged, 1987. ); Bics�rdy Gyul�val: (H�dmezőv�s�rhely, 1998. ) Az �ltala lektor�lt �s szerkesztett k�tetek: Vajda M�ria: Hol a vil�g k�zepe? (Kecskem�t, 1988. ); Csorcs�n Szűcs Imre: Parasztversek (H�dmezőv�s�rhely, 1997. ) Tucatnyi k�nyvh�z elősz�t, bevezetőt vagy ismertetőt �rt. H�szn�l t�bb tanulm�nyk�tetben �rt tanulm�nyokat �s fejezeteket. Dokumentumfot�ib�l 1990 �s 2000 k�z�tt t�bb v�rosban �s k�zs�gben nyolc alkalommal rendeztek ki�ll�t�st. A Magyar Telev�zi�val irodalmi forgat�k�nyvei alapj�n t�bb mint 30 dokumentumfilmet, a Duna Telev�zi�val pedig t�bb mint 20 riportfilmet k�sz�tett. A Budapesti F�rum Film Alap�tv�nnyal �s a H�dmezőv�s�rhelyi VTV-vel t�bb dokumentum �s riportfilmet k�sz�tettek. Saj�t k�nyveiből �s az �ltala szerkesztett kiadv�nyokb�l t�bb mint h�sz szerzői estet tartottak. A tetejetlen f�n c. k�tet�ből a budapesti Hum�nia Dr�mai Műhely 1998 tavasz�n Pesten k�t, H�dmezőv�s�rhelyen 1998 ősz�n valamint a pesti Vigad�ban �s Zebeg�nyben 2001-ben egy-egy alkalommal irodalmi estet rendezett.
Hamarosan a téma egyik elismerten legjobb szakembere lett, újabb állásajánlatot kapott: ezúttal a cambridge-i (USA) Smithsonian Institution Astrophysical Observatory hívta meg. Ez az intézet foglalkozott az USA-ban a műholdak pályaadatainak feldolgozásával. 1959 szeptemberében foglalta el cambridge-i állását, mely rövid életének legnagyobb sikereit hozta. Számítógépen dolgozhatott, ami szükséges volt ahhoz, hogy a korábbinál sokkal pontosabb számításokat el tudja végezni. Feszült tempóban dolgoztak; munkatársaival együtt sorra publikálta cikkeit, kutatásaikat kiterjesztették a mesterséges holdak geodéziai alkalmazásának határterületére is. Számításainak célja a Föld alakjának pontos meghatározása volt. Az régóta ismert volt, hogy a Föld alakja közelítőleg forgási ellipszoid, ő viszont a műholdak mozgásának megfigyelt adataiból kiszámította az ettől való eltéréseket. Az égi mechanika klasszikus feladatában a tömegeloszlást ismerve kell a hold pályáját meghatározni; ennek ő a fordítottját oldotta meg.
A politikus sem egyéb, mint egy marionett báb. Minden kormány bábkormány. Szabad országban is csak azt lehet tenni, amit szabad. Egységes agymosás zajlik, mindenki ugyanazt az ingert kapja. Mózes törvénye minden diktatúrával és néppel kompatibilis. Nincs köze fajhoz, néphez, hanem a zsarnoksághoz, a fasizmushoz, a monopóliumokhoz van köze. Hamis istenképek félése, vagy imádása takarja el a szemünk elől az egy igaz élő Istent. Mivel az Istenről kapott tanítás teljesen torz, egyáltalán nem csoda, hogy az általa teremtett világ, az ember és a szeretet, pontosan ennek megfelelően hever romokban! Az istenkép, az isteni törvények meghamisításának szándékossága sajnos nem kétséges. Az egész zsidóságot azért hozták létre, hogy kizsigereljék az egész világot? A zsidóüldözés egy tudatosan megrendezett dolog, hogy eltereljék az igazságról a figyelmet? Hogyan alakult ki az a rendszer, amit meg kell változtatnunk? Az emberek nagy része úgy véli, hogy nagyon nehéz a változás, mivel az életük folyamatosan a hatalmi harcok kiszolgáltatottságának függvénye.