A terv kritikusai fellélegeztek, amikor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról beszélt a parlamentben, hogy a csatorna rettentően költséges, így megépítését a kormány egyelőre nem támogatja. Csakhogy a gazdasági miniszter az ország legfontosabb céljául tűzte ki a beruházási ráta 19-ről 25 százalékra emelését, az újraiparosítást. Az állami tervekbe pedig éppúgy belefér a közmunkások tömegével kivájt csatorna, mint a debreceni és az Üllői úti stadion felhúzása, a Várbazár renoválása vagy az Andrássy-negyed megépítése. De a Duna–Tisza-csatorna mégis leginkább a paksi atomerőmű tervezett "bővítéséhez" hasonlít: mindenki tudja, hogy rengetegbe kerülne, de a teljesen felesleges előkészületek is sok pénzt megmozgathatnak, és hát a kanálisban, főleg a kifolyóknál mégiscsak nagyobb eséllyel lehet halászni, mint a vadvizeken. Panamában legalábbis volt már rá példa. (Polgári Szemle, 2011/4. ) Zádori Zsolt
Ez igaz, de nem jogosít fel bennünket, magyarokat az elhallgatásra, a letagadásra, még akkor sem, ha Cseres...
A változó távolságban épített gátak épp a Vásárhelyi által oly fontosnak tartott "kormányzó funkciót" nem tudták ellátni, a keresztirányú áramlások óriási pusztítást okoztak magukban a védőgátakban is. ) 1846. augusztus 27-én reggel Széchenyi tette meg az első kapavágást, a Tiszadob-Szederkény közötti átvágás munkálatai jelentették a rendszeres Tisza-szabályozás kezdetét. A pénzhiány és a felgyorsuló politikai események, mellettük Széchenyi személyes tragédiája egy időre lehetetlenné tették a munkálatok folytatódását. 1850. június 16-án jelent meg egy nyílt parancs a szabályozás és ármentesítés folytatásáról. Ez a rendelet egyrészt hivatali központosítást jelentett, ám ez nem volt következetes és elvszerű, mert a Tisza mellékfolyóinak szabályozását a helyi hatóságoknál hagyta, amivel lehetetlenné tette az összehangolt tervszerű munkát. Másrészt a későbbiekben katasztrofálisnak bizonyult az ármentesítés és a folyószabályozás erőszakos szétválasztása. Harmadrészt ugyancsak komoly veszélyhelyzetet teremtett, hogy nem az eredeti Vásárhelyi féle átvágási tervek megvalósítását tűzték ki célul, hanem a csökkenetett Paleocapa-féle javaslatot tartották irányadónak.
1929-ben megállítjuk a virtuális időt, most nyolc héten át tematikus számok következnek, a rovatvezető-szerkesztők négy témában tallóznak. Érdekes és felettébb tanulságos dolog így, egy-egy téma köré csoportosítva egyben látni-olvasni a század első harmadának legfontosabb, legérdekesebb... 2018. 01. 14. - 10 éves a Huszadik Század! Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal tal&aacu... Széll miniszterelnök, miután pénteken az ország nagy számú főméltóságaival együtt jelen volt Szilágyi Dezső temetésén, vasárnap Ischlbe utazott a királyhoz. Magyarázata nem szorúl, hogy az úgynevezett folyó ügyeken... Most szabadult fel az első kilencz, 1897-ben létesített mintagazdaság, vagyis mivel az illető gazdák a mondott idő óta kifogástalanúl megfeleltek feladatuknak, most az állam által nekik használatra adott gazdasági... A harcz elején hogy veletek voltam! Allához és Istenhez imádkoztam, - Örekegy Ő, csak neve más, - Hogy orczáját fordítná tifelétek, Hadd újúlna még régi dicsőségtek, S ne szállna rá fogyatkozás...... A háború alatt sokszor történt repülőszerencsétlenség a miatt, hogy valamely ellenséges golyó a forgó csavarszárnyat eltalálta és elszakította.
Sokkal inkább a vasútépítési láz vonta magára a figyelmet, s vonzotta a tőkebefektetéseket. A munkálatok lelassulása azért járt súlyos következményekkel, mert a felsőbb szakaszokon végrehajtott átvágások meggyorsították az árhullám levonulását, az alsóbb szakasz kedvezőtlen lefolyási viszonyai miatt viszont a középső részen a víz megrekedt, szétterült. A folyószabályozás és ármentesítés szétválasztása szabálytalan, 200-4000 méter között változó árvízi meder kialakításához vezetett, evvel csökkentve a biztonságot. (Lásd 1879. március 12. szegedi árvíz! ) Szeged pusztulása és az ismételt árvizek pl. 1881-ben lényeges változást hoztak a Tisza-szabályozás történetében. Az anyagi erőforrásoknak köszönhetően megindult az újjáépítés és a biztonságosabb védekezés kialakítása. 1884-1885 folyamán született meg az ún. tiszai vízjogi törvény, amely kimondta, hogy az állam feladata a teljes koordináció, a korábban szétválasztott szabályozási és ármentesítési munkálatok felügyelete. Korrigálták a korábbi hibás szabályozási lépéseket, az árvízi meder egységes kialakítására, a töltések megerősítésére, a töltésvonalazás helyesbítésére, az alsó szakaszon kialakított átvágások gyorsítására megszülettek a javaslatok, tervek.
A gálán az E... MÁÉRT - 2017. november 14., kedd 10:37