A forgalomból kivonás szabályai szerint a közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejártát követően a jármű külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet a közúti forgalomban, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel. Ahhoz tehát, hogy a jármű ismételten részt vegyen a forgalomban, nincs szükség külön eljárásra. Ezzel szemben külön eljárásra van szükség a kivonás időtartamának lejárta előtti ismételt forgalomba helyezéshez. Ha a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását a jármű üzembentartója vagy a tulajdonos kérelmezte, akkor az üzembentartónak vagy a tulajdonosnak az ismételt forgalomba állás tényét a közlekedési igazgatási hatóságnál a forgalmi engedélybe és járműnyilvántartásba tett bejegyzés érvénytelenítése céljából be kell jelentenie, az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek igazolásával egyidejűleg. Abban az esetben, ha a kivonást a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmezte, akkor a járműnek a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti ismételt forgalomba állását is kizárólag ő jelentheti be a közlekedési igazgatási hatóságnál.
A 2006. évrõl elkészített és jóváhagyott éves beszámoló cégbírósági letétbe helyezésén túlmenõen az idei év még további feladatot is ró a társas vállalkozások ügyvezetése részére. Az éves beszámolót jóváhagyó testületi ülést követõ 30 napot belül ugyanis minden társas vállalkozásnak eleget kell tennie a társasági szerzõdés, vagy alapító okirat Gt. törvény által elõírt követelmények szerinti korszerûsítésének, amelyet a cégbíróság részére el kell küldeni. Ez különösen azok a cégek számára lehet izgalmas, akik a 10%-os osztalékadó miatt elõrébb hozták a 2006. év lezárásának és az éves beszámoló elkészítésének idõpontját, mert bár a dátum elõbbre hozása nem érintette a számviteli törvény szerinti május 31-i letétbe helyezés idõpontját, de a Gt. törvény által elõírt társasági szerzõdés illetve alapító okirat módosításának követelményét igen! Kérdés, vajon mennyire vannak tudatában e feladatnak a kedvezményes osztalékban részesülõ cégek tulajdonosai? Véleményünk szerint nem sokan! A cikk fõleg a kisebb vállalkozások figyelmét szeretné felkelteni, és segítséget nyújtani azzal, hogy sorra veszi e módosítási kötelezettség szempontjait és kritériumait.
A forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a kivonás határidejének lejárta előtt a jármű újból forgalomba helyezhető, ha azt elidegenítették és a jármű forgalomból való kivonásának oka megszűnt. Ha a tulajdonjog-változás bejelentésével egyidejűleg a forgalomban való részvétel feltételeit (műszaki érvényesség, kötelező gépjárműfelelősség-biztosításról igazolása) az új tulajdonos nem igazolja, akkor forgalmi engedélyt nem állítanak ki a számára. Az eljárás során bemutatandó okmányok: forgalmi engedély, ha azt nem vették el, és nem kötelezte a hatóság az ügyfelet a leadására az ideiglenes kivonás megszüntetéséhez szükséges igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevény, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállást igazoló kötvény, a kivonás okának megszűnését igazoló okirat (ha hivatalból elrendelt kivonás történt), az ügyfél személyazonosságát igazoló okmány. Ügyfél-azonosító okmánynak minősül S zemélyes megjelenés esetén az ügyfél, képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmány (személyazonosító igazolvány, új típusú vezetői engedély, útlevél), illetve képviseleti eljárás esetén a meghatalmazás.
/ szakma 2015. októberi lapszám Társaságunk 50-50 százalékos tulajdonosi aránnyal rendelkező gazdasági társaság. Az éves taggyűlés során az egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor az adózott eredményt egyhangúlag elfogadták, melyről határozat is készült, viszont az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan a tulajdonosok nem tudtak megegyezni, így az eredményfelhasználására vonatkozóan nem született tulajdonosi határozat a szavazategyenlőség miatt. Milyen következményei lehetnek ennek, mi a helyes és szabályos eljárási mód a fentiek figyelembevételével a beszámoló letétbe helyezését, illetve közzétételét illetően? A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:109. § (2) bekezdése szerint a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. E mellett a számviteli törvény 153. § (1) bekezdése, valamint a 154. § (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mellett letétbe helyezésre, illetve közzétételre kerülő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is.