Diszharmonikus érzést keltelenek még a rímtelen, elárvult sorok. A nagy szerelem bemutatását – amely a végén már csak a gyötrődésről szólt – az 1912-es Elbocsátó, szép üzenet c. verssel zárhatjuk. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és az asszonyt is letagadja. Több régebbi versében is szót ejt arról, hogy minden nőben magát szerette. Ebben a költeményben nyíltan ki is mondja: "magamimádó önmagam imája". Így zárult le végül a hol boldog, hol boldogtalan, hol kedves, hol egymás húsába tépő, de mindenképpen nagy szenvedélyekkel teli Léda-korszak. A kapcsolat vége után a költő örömmel vetette bele magát a szabad életbe. Nagy számmal kapott rajongói leveleket, felajánlkozó szerelmi vallomásokat. A levélírók közül feltűnt neki egy 16 éves lány, aki más hangon közeledett hozzá, mint a többi levélíró. Megírta a költőnek, hogy ők távoli rokonok, ezért Ady néha-néha még válaszolt is neki. A lányt Boncza Bertának hívták. Éveken át leveleztek, írásaik egyre bensőségesebbek lettek.
E jóslatot sokan, sokféleképpen vitatták és értelmezték az idők során, ám Viola Szandra, pucéran és arcán az üdvözültek undorító mosolyával, be is teljesítette. Finita la commedia.
Ez a költészet tehát elmélkedő és ismeretterjesztő; prózában fogalmazva esszéknek mondanók az efféle írásműveket. De hát az egész tanköltészet lényegében az esszéműfaj verses változata, méghozzá az ősibb, az eredeti változat. Történetileg tekintveinkább az esszét mondhatjuk a tanköltészet prózai variációjának. Nincs is más határ közöttük, mint a prozódiai megvalósítás. Az itt következő műveket tehát versben fogalmazott esszéknek veheti tudomásul az olvasó; nemcsak a terjedelmesebb levélformájúakat, hanem még a múlt felvillantott arculatait vázoló, lírai töltésű költeményeket is, a lehető legtömörebb szabatosságra törekvő szonetteket is. Talán csak az epigrammák egy-egy gondolatnyi terjedelme marad alul az esszé igényen. Ezek inkább az aforizmák verses alakváltozásainak mondhatók, ámbár talán az aforizma is besorolható az esszék peremvidékére, mint a gondolatmenet egyetlen vagy alig egy-két mondatra tömörítése. − Még csak annyit, hogy ennek az ars poeticának a javát és gerincét kitevő epistulák többségükben testileg rég halott költőkhöz címzettek, olyanokhoz, akik életművükkel jelentékenyen hatottak tudatvilágom fejlődésére (Boileau például úgy hatott, hogy évtizedek óta vitatkozom vele, bárha közben tisztelem is világosságigényét és példás formafegyelmét. )
A vers tehát helyettünk is szól, ám ahhoz találkozni kell vele. A találkozás nem jön létre a tankönyvi verselemzésekben. Támogatom az ötletet, hogy kellene egy új tantárgy az iskolákban: a gondolkozásóra. Része lehetne a versekkel való találkozás is, Paul Valéry üzenetét szem előtt tartva, aki azt mondta, verseinek értelme az, amit az olvasó tulajdonít neki. S miért ír a költő? Somos Béla gyűjtött össze néhány frappáns választ. Mert egyedül van, mint a Meddő órán Tóth Árpádja és a Számadás Kosztolányija. Mert elveszített valakit, mint Szabó Lőrinc A huszonhatodik évben; mert csalódott a világban, mint Vörösmarty vagy Kölcsey; mert a jövőbe lát, mint Petőfi. Mert hisz hitetlenül, mint Ady; mert meg kell halni, mint Radnótinak. Mert szeret élni, mint Dsida Jenő, vagy egyszerűen csak: szeret. De mindennek az ellenkezője is ott van. Azért ír, mert megtalált valakit, mert örül vagy örömöt akar szerezni; mert emlékezik vagy álmodik; mert búcsúzik, vagy fáj az élet (Ovidiustól, Tompa Mihályon át, József Attiláig); mert már nem szeret, "mikor egy unott, régi csókon lép át" – s mert (mint Kányádinál) "valaki jár a fák hegyén".
Kiss Benedek Az igazi k�lt�szet kezdettől fogva arr�l sz�l, amiről nem lehet besz�lni. Tőzs�r �rp�d Sok emberi tapasztalat van, amelyek a nyelv�nk hat�rait feszegetik. (... ) T�bbek k�z�tt ez�rt l�tezik a k�lt�szet. Ava Dellaira Az igaz�n fontos dolgok az �letben, a szerelem, a hegym�sz�s, a k�lt�szet meg ezek, ezek mind veszedelmesek. Megvan benn�k a potenci�l, hogy felemeljenek vagy sz�tromboljanak. �s ha ezt a potenci�lt elvessz�k ezekből, vagy finom�tjuk, vagy biztons�goss� tessz�k őket, akkor a sava-borsa v�sz el. Klein D�vid Amikor a hatalom az arrogancia fel� visz, a k�lt�szet eml�kezteti az embert a korl�taira. Amikor a hatalom lesz�k�ti az ember �rdeklőd�si k�r�t, a k�lt�szet id�zi fel sz�m�ra a l�tez�s gazdags�g�t �s soksz�n�s�g�t. Amikor a hatalom megront, a k�lt�szet megtiszt�t. John Fitzgerald Kennedy
A patakcsobog�s t�rt�neteket mes�l, az �ce�n �rja eposzokat. Vannak f�k (... ), amik mintha az�rt nőttek volna, hogy egyszer meg�rinthessem a t�rzs�ket, annyira �r�lnek nekem. Egy nap te is �rezni fogod ezt a szeretetet a saj�t kezeddel. Kevin Hearne Az �r�snak, az �r�stud�knak nagy felelőss�ge van, t�rsadalmi felelőss�ge: minden, amivel az ember tal�lkozik, a k�lt�szet t�m�ja. M�rpedig �let�nk nagyobb r�sz�t a t�rsadalmi, politikai gondok teszik ki, �s ha valaki ezek kifejez�s�ről lemond �s csak �nt�rv�ny� sz�m�v�szetnek gondolja a k�lt�szet et, az nagyon t�ved �s nagyon megcsonk�tja a saj�t �let�t �s a saj�t m�v�szet�t is. Kiss Benedek Az ősidőkben, amikor besz�lni kezdt�nk, minden sz�, amit az ősember elősz�r kimondott, k�lt�szet volt, �s k�lt�szet az eg�sz nyelv. Most m�r mechanikusan haszn�ljuk, de annak idej�n minden sz� elősz�ri kimond�sa, megjelen�se a k�z�ss�gnek a k�lt�szet e volt. Kiss Benedek A k�ltőnek semmi nem tabu, minden a k�lt�szet t�rgya, amivel az �let�ben tal�lkozik.
De az elmúlt napok példája azt mutatja, el lehet adni a magyar verset. Mit kell tudni Szabó Balázsról? A verses Facebook-őrületet elszabadító Szabó Balázs az ELTE BTK Amerikanisztika Tanszékének oktatója, aki mindig rendhagyó módszerekkel igyekszik népszerűsíteni az irodalmat. Nem tartja magát szokványos tanárnak: például ilyen fotókkal illusztrálva beszél a közösségi oldalakon a költészet szépségéről és a jó színvonalú irodalomoktatás fontosságáról. A hol oroszlánokkal, hol edzőteremben pózoló irodalmár szerint ugyanis alapvető bajok vannak a hazai irodalomoktatásban: Itthon legtöbbször rosszul tanítják, különösen igaz ez a versekre. Nem lenne szabad elemezni a verseket, nem azért írták őket. A verseket érezni kell. Itt szúrja el nagyon sok tanár, akik miatt ha nem is utálják meg az emberek az irodalmat, semleges lesz a számukra. Persze ez egy mélyebb probléma, 100 ezer forintért ne várjon senki csodát egy középiskolai tanártól, nem fog úgy irodalmat tanítani, mint Robin Williams a Holt költők társaságában.
És akárcsak a legklasszikusabb példaképem, ama kétezer éve szakadatlanul élő és ható Quintus Horatius Flaccus, meg az őt eszményének tekintő, tudatomban oly elevenen élő Berzsenyi Dániel, az ő gyakorlatuktól ösztönözve költői levelekben – vagyis epistulákban − igyekeztem megfogalmazni, amit a költészet művészetéről és erkölcsi feladatairól közölni szeretnék a költemények alkotóival is, címzettjeivel, a versolvasókkal is. − Ez a feladat mindiglen is izgatott, hiszen a vers − úgy is, mint önkifejező gyakorlat, úgy is, mint tudományos igényű elmélet − kamaszkorom óta szakadatlan gyönyör és kötelezettség volt, és maradt is számomra. Írói életemben a vers az ünnepi pillanatok kifejezési formája, tanári életemben a verstan a közlendők egyik fontos területe. A költészet nemcsak művészi gyakorlatom, hanem tudományosnak mondható szakmám is. Így vélte ezt az őspéldakép, Horatius is, amikor leghosszabb epistuláját a költészet tudnivalóinak szentelte, ez az a bizonyos "Ars poetica, amely prototípusa lett minden, költészetről szóló költeménynek.
Kiss Benedek Az a k�lt�szet funkci�ja, hogy megtiszt�tsa a szavakat, �s �jra felragyogtassa �ket a saj�t jelent�s�kben. T�th Krisztina Ej, ti k�lt�k, mit tudtok az �letr�l? Fogtok egy poh�r vizet, az asztalra teszitek, oszt m�r �lmodj�tok is bel�je a kicsi cseppet, mely kiv�jja a nagy szikl�t. Meg az �ce�nt, amely elhordja a nagy haj�t. Meg a sz�ziesen �rintetlen tengerszemet. Meg a tavaszi z�port, melyben kacagnak a szerelmesek. Meg m�g a h�olvad�st, mely �rv�zzel sodorja el a h�zakat. A mosd�s ut�ni tisztas�got. A szomjolt�s j��rz�s�t. A fagyb�l bej�ve beh�rp�lt leves zamat�t. A lucskos b�rig �z�st. A k�d vizet, mely meg�reg�ti ujjunkon a b�rt. Havat, latyakot, jeget, kocsony�t, fr�ccs�t. K�nnyet, v�rt, sejtnedvet. Lackfi J�nos A c�l, amikor v�g�l el�rem, sohasem az, amit eredetileg elgondoltam. Mert minden probl�ma �j v�laszt�sokat hoz, �s minden v�laszt�s �j probl�m�kat vet fel, amelyekre megold�st kell tal�lni, �s �gy tov�bb. A k�lt� a sz�ve m�ly�n mindig meglep�dik, mi lett a vers�b�l.
cedrus49 (szerző) 2012. május 31. 08:42 Örülök, hogy megtalált... :) Köszönöm kedves deakeva. 08:41 Köszönöm kedves Őrni. deakeva 2012. 02:42 Kedves Zanett! Csodálatosak virágaid. Illatuk engem is megérintett. Ernest 2011. szeptember 26. 15:34 Nagyon szép a kis virágod! Őrni cedrus49 (szerző) 2011. július 9. 18:38 Kedveseim! Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy nem mentetek el soraim mellett. Valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy a látszólag sok idő nem volt elég, hogy bepótoljam az elmaradá csak hálás lehetek érte, hogy Olvasóim vagytok! Most - eléggé megkésve - köszönöm figyelmeteket, és kedve hsz-eiteket! Nagyon sok szeretettel: Zsanett Grigo_Zoltan 2011. április 16. 17:47 Kicsit szomorkás a versed Zsanett, de nagyon szép!! GRatulálok szeretettel: Zoltán 1008 2011. április 8. 19:40 Gondolataidat szép köntösbe öltözteted, mint most is! Szívből gratulálok! Zsuzsa Golo 2011. április 7. 18:14 ''Szép, mint mindig énnekem, tudja Isten, hogy mi okból, szeretem, de szeretem... '' fejből az idézet, ha valahol nem pontos, ne vedd zokon, de így érzek.