chevron_right Felmondás védett korú munkavállalónak hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász 2017. 01. 03., 06:14 Frissítve: 2017. 02., 23:10 A védett korban lévő munkavállaló esetén a munkáltatót terhelő kötelezettségek azt hivatottak biztosítani, hogy a jogviszony lehetőleg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fennmaradjon. Ugyanakkor a nyugdíjasnak minősülés önmagában nem lehet jogszerű indoka a jogviszony megszüntetésének, ez ugyanis az egyenlő bánásmód követelményébe ütközne. Kérdés-válasz útján tekintjük át a legfontosabb rendelkezéseket. 1957 decemberében születettem, jelenleg próbaidőmet töltöm. Védett korban lévőnek minősülök? Amennyiben igen, ez megvéd a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondástól? Az 1957-ben vagy ezt követően született munkavállaló társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév, melyre tekintettel az érintett dolgozó a 2017 januárjához képest több, mint 5 év múlva mehetne nyugdíjba, ezért nem minősül védett korban lévőnek.
Ha édesanyám aláírná ezt a közös megegyezést, tarthat-e igényt a 4 havi végkielégítésre és a 2 havi felmondási idő kifizetésére. Édesanyám jelenleg úgy érzi, ellehetetlenítik, rá akarják beszélni valamire, ami őt teljesen váratlanul érte, és hogy a nyugdíjba vonulása előtt olyan élethelyzetbe kényszerítik, ami számára nem lesz egyszerű, hisz munkahelyet kell találni. Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván. DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes? Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban Édesanyja sajnos még nincs a védett korban (csak a nyugdíjkorhatár - az édesanyja esetében 65 év - betöltése előtti 5 évben él a munkajogi védettség), így a munkáltatója a határozatlan tartamú munkaviszonyát különösebb nehézségek nélkül felmondhatná. A kérdés az, hogy ha semmiképpen nem tartható fenn a munkaviszony, akkor melyik megoldás előnyösebb a jogviszony megszüntetésére. A levelében leírt közös megegyezés esetén hathavi munkabért kapna az édesanyja és a teljes hat hónapra mentesülne a munkavégzési kötelezettség alól.
Ez esetben azonban pl. a fizetésnek nem kell a korábbi pozíció szerinti fizetésnek lenni, de fennmaradhat a munkaviszony. Nem ajánl fel másik pozíciót, hanem rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyt és végkielégítést fizet a munkavállalónak. Felmondást kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló nem fogadja el a számára felajánlott pozíciót, ez ugyanis nem kötelezettsége a munkavállalónak. A pozíció elutasítása viszont nem számít a munkavállaló oldaláról felmondásnak, ilyenkor is a munkáltatónak kell felmondania és végkielégítést fizetnie a munkavállalónak. A végkielégítésnél is van eltérés védett korú munkavállaknál, ugyanis a végkielégítés 3 és 5 év munkaviszony esetén egy havi, 10 és 15 év munkaviszony esetén két havi, 20 és 25 év munkaviszony esetén három havi távolléti díj összegével emelkedik. Végezetül figyelme kell venni, hogy: rendkívüli felmondásra védett korban is van lehetőség, a védelem csak a határozatlan idejű munkaszerződés esetén áll fenn, hatorozott idejű munkaviszonynál nem.
A munkaadó felmondása esetén a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltatónál töltött legalább 15 évi munkaviszony után újabb 30 nappal meghosszabbodik. Ilyen esetben tehát két hónap lenne a felmondási idő, amelynek felére lenne köteles a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól is mentesíteni az alkalmazottat. Emellett végkielégítést is kellene fizetnie, amely 16 év esetén négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeg. Összességében tehát a közös megegyezéssel az édesanyja nyer további hat hónap szolgálati időt, hathavi bért, miközben hat hónapig nem kell dolgoznia sem. Munkáltatói felmondás esetén csak kéthavi szolgálati időt nyer, ebből csak egy hónapot nem kell dolgoznia, miközben a végkielégítéssel együtt is legfeljebb hathavi munkabérének megfelelő keresethez jutna. A fentiek alapján a közös megegyezéses ajánlat előnyösebbnek látszik. A valódi gond nyilván nem is ezzel adódik, hanem a jogviszony megszűnése utáni időszakkal, hiszen a leírása szerint még legalább hat hónapnyi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel szereznie az édesanyjának ahhoz, hogy igényelhesse a nők kedvezményes nyugdíját.
chevron_right védett kor cimke (35 találat) Adózási határidők 2020. június 8-14. Cikk Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint. Adatszolgáltatási határidő Esemény 2020. 04. 25. Felmentési idő nyugdíjba vonulás előtt Kérdés Tisztelt Szakértő! Jelenlegi munkahelyemen (költségvetési intézményben közalkalmazottként) próbaidőmet töltöm, véglegesíteni májusban fognak. A jelenlegi nyugdíjszabályok szerint már igényelhetném a "nők 40 éves" munkaviszonyára a kedvezményes nyugdíjamat, mivel az arra jogosító szolgálati időt már elértem. Ahhoz, hogy 2%-kal magasabb legyen a nyugdíjam, október 13-áig kellene dolgoznom. A jelenlegi munkahelyemen az a gyakorlat, hogy aki a "nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával" megy nyugdíjba, annak 4 hónap felmentési időt adnak, aki pedig az öregségi nyugdíjjal megy nyugdíjba, annak viszont nem jár felmentési idő. Kérdésem arra vonatkozik, hogy – amennyiben a munkáltatóm nem véglegesíti a munkaviszonyomat, abban az esetben is jár-e a 4 hónap felmentési idő, ha a "nők 40-re vonatkozó" nyugdíjazás mellett döntök?