Az áfa szempontjából a közvetített szolgáltatások és a járulékos költségek kezelése számos kérdést vet fel, és meglepően sok hibalehetőséget rejt. A sok cégvezető fejében csak egyszerű továbbszámlázásként élő ügyletek áfakezelése – különösen a külföldi tranzakciók esetében – rendkívül összetett lehet, és emiatt ellenőrzési kockázatot is hordoz. Közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha egy vállalkozás valamely szolgáltatás nyújtásakor a saját nevében, de más javára jár el. A hétköznapi szóhasználatban gyakran csak továbbszámlázásnak nevezett szolgáltatásközvetítés – megítélését és a kapcsolódó szabályokat is figyelembe véve – ugyanakkor messze túlmutat az egyszerű, technikai jellegű számlakibocsátási feladaton – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb jelentése. A továbbszámlázás áfakezelése összetettebb lehet, mint gondolnánk Forrás: PhotoAlto/Eric Audras / Altopress/Eric Audras Egy ügylet helyett kettő A közvetített szolgáltatás esetében – bár fizikailag egy ügylet valósul meg – az áfa és a számvitel szempontjából két ügyletet kell dokumentálni, azaz két ügylet kapcsán kell az áfakezelés szempontjait is mérlegelni.
Ellenben a legtöbb ilyen esetben az alvállalkozó már be is fizette az adóhivatalnak. Tehát ha nincs annyi likviditása akkor előbb vissza kell igényelnie, hogy ki tudja fizetni a részünkre. Ezt az esetet pedig bonyolíthatja, hogy visszaigénylő pozícióban van-e illetve kap-e kiutalás előtti ellenőrzést ami meghosszabbítja ezt az időt. Az adó visszaigénylés engedményezésére pedig hiába van lehetőség az a legtöbb esetben túl bonyolult és kivitelezhetetlen. További problémát vet fel, ha minderre az adóhivatal adóellenőrzés során jön rá, mert akkor még bírsággal is számolnia kell, ami alapból 50%, de ebben az esetben a mértéke mérsékelhető. Ebben a Dr. Vilmányi Adószakértő Irodának sok és pozitív tapasztalata van, forduljon hozzánk ilyen fordított ÁFA ellenőrzési problémája esetén. Összegezve a fővállalkozó futhat az ÁFA összege után (a példában 1. 000 forint), hitelezheti meg, amelyet az alvállalkozójától kell behajtania, illetve ha az adóhivatal tárja fel a fordított adózás hiányát akár 50%-ig terjedő bírságot is kiszabhat (a példa szerint 590.
A 2017. július 1-jétől érvényes szabályok alapján tehát már azokat a számlákat is le kell jelenteni, amelyekben az áfa értéke eléri, vagy meghaladja a 100 000 forintot. Szerencsére a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása során kiállított számlák vonatkozásában létezik egy mentesítési lehetőség. "Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít" (Art. §. 2a bekezdés). Ez az új szabályozás lényegében az online pénztárgéphez hasonló rálátást fog biztosítani az adóhatóság részére az online számlázóprogramokkal kiállított számlák esetén.
2016. december 22. Már 2013. óta alkalmazzuk az általános forgalmi adóbevallásban a belföldi összesítő jelentést. Bizonyára emlékszünk még rá, hogy a bevezetésekor (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, továbbiakban: Art. alapján) az Áfa alanyoknak azon belföldi ügyletekhez kapcsolódóan kiállított számlákról kellett adatot szolgáltatniuk, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot elérte, vagy meghaladta (Art. 31/B. §). Ezt az értékhatárt 2015-től 1 000 000 forintra csökkentették, amit az Országgyűlés a 2016. június 7-i ülésnapján elfogadott 2016. évi LXVI. törvénnyel, 2017. július 1-jétől tovább csökkentett 100 000 forintra. Az adatszolgáltatási kötelezettséget termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele, illetve termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén kiállított számlák vonatkozásában kell alkalmazni. Mind a kiállított, mind a befogadott számlák tekintetében a következő adatokat kell szerepeltetni a xx65M jelű kötegelt nyomtatványban: a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany, illetve a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, a számla sorszámát, a teljesítés dátumát, az általános forgalmi adó alapját, az általános forgalmi adó összegét.
számú mellékletben felsorolt termékek) értékesítése esetében; j) fémtermékek (a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék) értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a különös rendelkezések hatálya alá. Mi a fordított adózás feltétele? Az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany legyen (a belföldi áfa-regisztrált is az), valamint b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (különbözeti adózás, alanyi adómentesség). Akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt – belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is. Az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a fordított adózású számlát befogadó felet, hogy az eladó az ingatlan értékesítése esetén élt a választás jogával.
"A két ügylet tárgya ugyan teljesen azonos, és általában a számlázásuk is hasonlóan történik, mégis sok az olyan eset, amelyben a szolgáltatás közvetítőjénél az igénybe vett szolgáltatás áfakezelése más, mint az ugyanazon szolgáltatás nyújtásakor történő számlázásé" – mutatott rá a szakértő. A szakértők szerint ilyen típushelyzet lehet, ha – például az alanyiadó-mentesség miatt – eltér az egyes szereplők adózói státusa, de nemzetközi ügyletek közvetítésekor más lehet a teljesítés helye is. Ugyancsak változtat egy adott tranzakció adójogi megítélésén, ha azt – más főügylethez kapcsolódó járulékos jellege miatt – a fő ügylettel azonos adókezelés alá kell vonni. Ez ugyanis a teljesítési helyet, az adómértéket, illetve azt is érintheti, hogy a bejövő ügylet és a kiszámlázott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás hatálya alá tartozik-e. Szmicsek Sándor elmondta, hogy olyan eset is előfordulhat, amelyben a szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt továbbközvetítve komplex, új szolgáltatás keletkezik.