1. A képzésre és ezáltal a felvételire jelentkezni eptember 9-ig (nulladik, beiratkozási hét csütörtök) lehet a főépület E. 283-as szobában! 2. Az SPM, SPM-IMP elsős tárgyak időpontjai és helyszínei: Fejezetek a Matematikából I. (SPM, SPM-IMP) előadás: kedd 9:40 -11:00 gyakorlat: szerda 13:10-14:30, 14:50-16:10 Ismerkedés az árfolyamokkal (SPM, SPM-IMP) előadás: kedd 8:00 - 9:20, E. 250 gyakorlat kedd 11:20 -12:40, E. 250 Mikroökonómia I (IMP) csütörtök 14:50 - 17:50, E330 Tájékoztató slide. Felvehetik: pénzügy és számvitel, alkalmazott közgazdaságtan, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, közszolgálat alapképzési (BA) szakok I. éves hallgatói közül azok, akik a programra felvételt nyernek (felvételi időpontja: 2010. 09. 10. ) Tervezett létszám: 40-80 fő Programfelelős: Száz János egyetemi tanár Programkoordinátor: Havran Dániel tanársegéd Az SPM a Budapesti Corvinus Egyetem elsősorban pénzügy és számvitel, gazdálkodási valamint alkalmazott közgazdaságtan alapképzési (BA) szakos hallgatói számára összeállított program.
Az osztatlan képzésen teljesíthetõ szakirányok: A tervezõ szakirány elsõsorban a jó tervezõi készségû, valamint az elméleti, mûemléki érdeklõdésû hallgatók képzési iránya. Mûszaki szakirányra szerkezettervezési, szerkezeti és technológiai érdeklõdésû hallgatók jelentkeznek. A kétlépcsõs képzés alapszakán szakosodásra nincs lehetõség, majd a képzés mesterszakai közül választhatóak az alábbiak: tervezõ építészmérnök, szerkezettervezõ építészmérnök (az osztatlan szakirányokhoz hasonló képzéssel), urbanista építészmérnök, amely kiemelt szerepet biztosít a területfejlesztési és településtervezési, városépítészeti és közigazgatási ismereteknek; valamint az ingatlanfejlesztõ építészmérnök, amely a kivitelezéshez áll közelebb, projektek, beruházások elõkészítésével, lebonyolításával foglalkozik. Mivel foglalkozik az építõmérnök? Az építõmérnök feladata szerteágazó, a talán legfontosabb terület az épületszerkezetek és mûtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építõmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja.
Hiába vannak felosztva a szakok alap- és mesterképzésre, érdemes a mester képzést is megcsinálni. A mester képzéses diploma egyenértékű a "régi diplomával", vagy még kicsit "többet is ér" Szerintem segítséget adhatnak a feltüntetett rövidítések (és nem évek vannak megadva, hanem félévek! ): O osztatlan képzés (egyetem) A alapkézés (főiskola BA vagy BSC) M mesterképzés (MA vagy MSC, ez BA vagy BSC elvégzését követően végezhető) F felsőfokú szakképzés (nem diplomát ad, hanem felsőfokó OKJ-s bizonyítványt, leggyakrabban 4 félév) Alapképzés Az első képzési szint a 6-8 féléves alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA, BSc). Az alapképzés csak egyszakos, elvégzésével egy szakképzettség szerezhető. Ezután mehetsz mesterképzésre. Ez az osztott. Az osztatlan, pl. a jog, az orvosi. (Ott nincs külön alap és mesterképzés, hanem egyben van. ) Hallottál már a bolognai-rendszerről? EZ ma magyarországon a felsőoktatási rendszer alapja. Az a lényege, hogy általában a képzést egy alap képzésre(BSC) és utána egy mester képzésre (MSC) osztja fel, ez az osztott képzés.
Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési mûtárgyakat, alagutakat, közmûhálózatot, közutat, vasutat, gátat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építõmérnök tevékenykedik. Az Építõmérnöki Karon, a Geoinformatika ágazaton tanulnak a földmérõk is, akik többek között az építmények és vonalas létesítmények kitûzését végzik. A harmadik félévet követõen választhat a hallgató a három ágazat és azon belül a szakirányok között: szerkezet-építõmérnök ágazat: magasépítési, híd és mûtárgy, geotechnika, építéstechnológia szakirány infrastruktúra-építõmérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti szakirány geoinformatika-építõmérnök ágazat: építõipari geodézia, térinformatika szakirány. Azt hiszem, a fenti definíciók választ adnak arra a kérdésre, hogy mi a különbség a két kar képzése között. Mi, építészmérnökök még abban is különbözünk a BME többi hallgatójától, hogy nem csak mérnökök, hanem mûvészek is vagyunk.
Néhány közös kurzuson kívül a francia szak valamennyi órájának oktatási nyelve a francia, ezzel hallgatóink minden tárgy esetén egyúttal nyelvi képzésben is részesülnek. Oktatóink magasan kvalifikált, nemzetközileg is elismert kutatók, aminek köszönhetően a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék hallgatói Erasmus-ösztöndíjjal tanulhatnak – többek között – Párizsban, Bordeaux-ban, Strasbourg-ban vagy éppen a Loire-völgyénél található Angers-ban. Magyarországon egyedülálló módon a Tanszék önálló doktori (PhD) programmal rendelkezik mind francia irodalomból, mind francia nyelvészetből. A doktori képzésbe a mesterképzés (MA) sikeres elvégzését követően, egyéni kutatási terv bemutatásával lehet jelentkezni. Hallgatóink tudományos felkészülését a Tanszéki Tudományos Diákkör segíti. Itt hallgatók és tanárok osztják meg egymással gondolataikat, tudományos terveiket, témáikat. A diákköri felolvasások segítik a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákkörön való eredményes részvételt, ami belépő lehet a tudomány, a kutatás, a nemzetközi együttműködés világába.
Egyedül Nikit kellett felvilágosítani, hogy a 4éves képzés az BSC, nem egyetemi szintű. jó nagy fogalomzavarban szenvednek néhányan... A régi főiskolai képzések most alapképzések. A régi egyetemi képzés vagy osztatlan (orvos, állatorvos, jogász, meg néhány egyéb szak), vagy kétciklusú ba/bsc majd utána ma/msc képzés. A ba/bsc a régi főiskolának felel meg néhány szakon, máshol meg értelmetlen... (pl pszichológia ba-val semmit nem lehet kezdeni... ) A legtöbb szaknál az alapképzéses diploma már elhelyezkedési lehetőséget biztosít, a ráépülő mesterképzés meg a megfelel a korábbi kiegészítő egyetemi képzésnek (pl gyógyped szakon) Az óvónő, tanító, általános iskolai tanár ezekhez mindig főiskolai végezttség kellett. A középiskolai tanár, aki érettségiztethet is ahhoz már egyetemi diploma szükséges. Igen. Bár már nem használják így külön. És az ovonői szak ami asszem 4 éves diplomás az is főiskolainak számít? Akkor ez amit mondok főiskolai diplomának számít? Egy egyetem soha nem volt 4 éves.
A Baxter és a Platts, a BMW csoport, a Specsavers, a Tesco, a BASF és az Egyesült Utilities néhány olyan cég, amely alapképzésben vesz részt. Mi a különbség az alapképzés és a diploma között? - diff Artikel Közel a táblázat előtt -> Alapítványi fokozat / fokozat Az alapképzés az Egyesült Királyságban rendelkezésre álló egyetemi és szakmai képesítés kombinációját jelenti a felsőoktatásban. Az oklevelet a felsőoktatásban végzett tanulmány sikeres elvégzésével szerzett tudományos végzettség. Focus Az alapítványi fokozatok mindig egy adott szakmára koncentrálnak. A legtöbb oklevél nem foglalkozik egy adott szakmával. Műszaki és szakmai tapasztalat Alapítványi fokozat műszaki és szakmai tapasztalat. A legtöbb oklevelet tudományos ismeretekkel, nem technikai vagy szakmai tapasztalattal látják el. Belépési követelmény Nincs beállítva bejegyzés követelmény. Néhány tudományos és formális képesítés megszerzéséhez szükséges diplomamunka. Évek száma A teljes idejű alapítványi fokozat 2 év alatt elkészíthető.