Deák Ferenc híd Elhelyezkedése Magyarország, Nagytétény ( Budapest) és Szigetszentmiklós között Áthidalt akadály Duna Névadó Deák Ferenc Szerkezettípus acél gerendahíd Teljes hosszúsága 700 m Sávok száma 2×4 Tervező Uvaterv ( Klatsmány Tibor, Sigrai Tibor) Átadás ideje 1990. november 16. 2013. június 30. Elhelyezkedése Deák Ferenc híd Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 23′ 24″, k. h. 19° 00′ 50″ Koordináták: é. 19° 00′ 50″ A Wikimédia Commons tartalmaz Deák Ferenc híd témájú médiaállományokat. A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút déli Duna-hídja) Budapest legdélibb Duna - hídja, az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része. A kész hidat 1990. november 16 -án adták át a forgalomnak. Névadója Deák Ferenc politikus. 2013. június 30-án adták át a híd déli párját. [1] Előzmények [ szerkesztés] A főváros körüli gyorsforgalmi út gondolatát először dr. Vásárhelyi Boldizsár, a budapesti Műegyetem egykori professzora fogalmazta meg, ő vázolta fel az általa javasolt nyomvonalat – Budapesttől a mainál kissé távolabb vezetve –, a magyar automobil utak hálózatáról 1942 -ben megjelent munkájában.
A kis szobrokkal emléket állítanak Erzsébetváros kiemelkedő személyiségeinek és jellegzetességeinek. Átadták a fejújított József nádor teret, amelyet a Herendi és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra kifejezetten ide tervezett, egyedi díszkútjai díszítenek. Egyedi kialakítású ivókutakat is elhelyeztek a téren. A megszépült téren 1500 négyzetméteren három gyepfelületet alakítottak ki, 54 fát ültettek és bokrokat is telepítettek. 70
Az őrfalat vaslemez alkotta, mely a kéregelemek fölött még 5 m magasságig volt hivatva a vízbetöréstől megóvni a munkateret. A víz sikeres kiszivattyúzása után, hagyományos módon folytatódott a pillér megépítése a kőburkolat elhelyezésével együtt. Utolsó műveletként csupán az őrfalat kellett a felső kéregelemtől elválasztani és ezzel a kész pillért "levetkőztetni". A csepeli háromnyílású, 222 m hosszú ártéri híd acélszerkezete Az ártéri hidak esetében a mélyépítményeknél nem volt szükség a szabadalmazott eljárás alkalmazására, mivel azok pillérei a parton száraz felületen, vagy sekély vízborítású terepen épültek, ami feltöltéssel szárazzá volt tehető. A mélyépítési munkát a Hídépítő Vállalat gárdája hajtotta végre Rapkay Kálmán és Hlatky Károly vezetésével. Az első kéregelemet 1987. augusztus 25-én helyezték el, egy-egy pillér elkészítése négy, négy és fél hónapot igényelt. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984.
ISBN 963-218-690-7 Deák Ferenc híd (régi Hárosi híd), 1990. (magyar nyelven) (html).. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19. )
Ez a szócikk témája miatt az Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Budapest témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… …az M0-ás autóút Deák Ferenc hídjának pilléreit magyar szabadalom alapján keszonozás nélkül építették? ( 2011-31-2) A (korábban:) honlap teljes tartalmára: Ez a fájl a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3. 0 Unported licenc alapján használható fel. A licenc összefoglalása: az ilyen mű szabadon terjeszthető, és szabadon készíthet belőle bárki származékos műveket, de csak azzal a feltétellel, ha megfelelően feltünteti az eredeti szerzőt, és a származékos művét ugyanezen (vagy ennek megfelelő) licenc alatt teheti csak közzé. This file is licensed under the Creative Commons Attribution ShareAlike 3.
A megvalósításra azonban még több évtizedet kellett várni. Építése akkor vált időszerűvé, amikor az 1970-es években a magyar fővároson átvonuló nemzetközi forgalom kezdett nagyobb méreteket ölteni, ami a főváros akkori legdélibb hídján, a Petőfi hídon és a hozzávezető utakon kellemetlen mellékhatásokkal járt. A levegő mindjobban szennyeződött, a nehéz teherautók okozta zaj és rázkódás kezdett elviselhetetlenné válni a fővárosi lakosság számára. Különösen az M1-es ( Győr, Hegyeshalom) és az M5-ös ( Kecskemét, Szeged) autópályák egymás közötti forgalmának zömét kitevő kamionok okozták a panaszokat. Utóbbiak számára sem volt előnyös, kerülőt, torlódást, időveszteséget jelentett a városon áthajtás. Az autópálya-gyűrű déli szektorát először autóútként kívánták megépíteni. Ezért elhatározták, hogy megállapítják a nyomvonalat, és ezzel kijelölik a dunai áthidalás pontos helyét. Szerkezete [ szerkesztés] Nemzetközi jelentőségét aláhúzza, hogy a Világbank az építési költség 35%-át kitevő kedvezményes hitel nyújtásával támogatta megvalósítását, benne a Duna-híd építését.
10 Thék Endre halálának századik évfordulóján Verasztó Antal orosházi helytörténész szerzőségével könyv jelent meg a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakjáról. 4 Budapest ékszerdobozának játékos megismerésére invitál a Mesélő Budapest zsebkönyvsorozatának első kötete, a Várnegyed titkai. A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És, mindezeken túl, a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek. 1 13 Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni.