Az értékesítés hónapjára s az azt követő hónapokra jutó arányos levont áfát kell majd viszafizetnie (vagyis a számlálóban ez az érték szerepel, a nevezőben pedig a 240-es szám). Ha viszont áfafizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre, akkor a fenti arányosítást nem kell elvégeznie, igaz az értékesítés után 27%-os áfát tartalmazó számlát állít ki a nem adóalany magánszemélynek és vallja, valamint fizeti be az adóhatóságnak ezen összeget. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A módszer késői szüret esetén is alkalmazható, a hatás itt még kifejezettebb. Nagy előnye a módszernek, hogy a hagyományos késői szüretelésű tételekkel szemben, ennél a módszernél a mustban található íz és aromaanyagok nagyobb koncentrációban, de közel az eredeti arányban maradnak meg, így a belőlük készített bor megőrzi fajtajellegét. A pohárban a megszokott pinot-s árnyalatoknál sötétebb tónusok jönnek, egészen könnyedén mozog a pohárban. Illata kezd egy kicsit elbizonytalanítani, néhol sherry-re, sangria-ra emlékeztet, néhol kis wax és cukros viasz ugrik be. A levegő nem igazán válik előnyére, jön egy kis penész illat (halványan rothadt gyümölcsök) is, én valamiféle koncentrált édes gyümölcsösséget vártam volna, sajnos az nem jött. Vallásos megfogalmazása szerint olyan szaga illata van, mint az édes cherry-től kiöklendezett gyomortartalomnak, és saját tapasztalatok alapján egyet kell vele értenem. Ízben talán egy fokkal jobb a helyzet, de a rendezettség nyomait itt is nehéz felfedezni.
Az indokolás itt két okra is hivatkozik: az egyik az, hogy a feltűnő értékaránytalanság az egyébként is illetékmentesen ajándékot szerző egyenes ági rokonok között valósult meg legtöbbször, a másik indok pedig a korábbi rendelkezés gyakorlati alkalmazásának nehézkessége volt. A sportcélú illetékmentességgel A tulajdonjog mellett az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog(ok)ra is kiterjed a mentesség, a sporttárgyú illetékmentességek nem sporttelepre, hanem sportcélú ingatlanokra vonatkoznak. Amennyiben jogi kérdése merül fel, forduljon bizalommal irodánk jogászához, illetve olvasson további információkat a honlapjukon:
Igaz, joga van előzetesen áfafizetési kötelzettséget választani ezen tevékenységre, de ezen választását be kell jelentenie az adóhatósághoz. Amennyiben nem választott áfafizetési kötelezettséget a 2 évnél régebbi ingatlan értékesítésére, akkor tehát áfamentes számlát kell kiállítania. Mivel azonban a vásárláskor – részben – élt a levonási jogával, ezért ezen levont áfamennyiség arányos részét az értékesítés hónapjában utólagosan fizetendő áfaként kell megállapítania. Ingatlan esetén ugyanis az áfatörvény egy 240 hónapos úgynevezett "figyelési időszakot" ír elő. Nevezetesen, ha az ingatlant annak üzembehelyezésének hónapjában s az azt követő 240 hónapban értékesíti úgy, hogy az értékesítés áfamentes, akkor sajnos a 240 hónapos időszakból még hátralévő hónapok arányában nem élhet áfalevonási jogával, azaz lényegében ilyen arányban kell a levont áfát most visszafizetnie. Önnek tehát meg kell határoznia az üzembehelyezés hónapját, s beleértve ezen hónapot is meg kell határoznia, hogy mikor telik le a 240 hónap.
chevron_right Üzlethelyiség vétele-eladása: így kell áfát fizetni hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 07. 21., 06:15 Frissítve: 2018. 21., 00:50 Egy 2012-ben egy magánszemélytől és egy egyéni vállalkozótól egy egyéni vállalkozó által vásárolt üzlethelyiség magánszemélynek történő értékesítése során 2018-ban merül-e fel áfafizetési kötelezettség? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt. A kérdés konkrétan így szólt: "Egy egyéni vállalkozó 2012-ben vásárolt egy üzlethelyiséget két eladótól. Az egyik magánszemély, a másik egyéni vállalkozó volt. Az egyéni vállalkozó része után visszaigényeltük az áfát. Most 2018-ban értékesítjük az üzletet magánszemélynek. Van áfafizetési kötelezettségünk, vagy a fele után kell most megfizetni az áfát? Esetleg lehet teljes egészében mentes az értékesítés? " SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A 2 évnél régebbi ingatlan értékesítése főszabály szerint áfamentes tevékenység.
Amennyiben a magánszemély nem igazolja a (beszámításul szolgáló) lakástulajdona egy éven belüli értékesítését, a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótlólagos illetéket szab ki az állami adóhatóság. Az egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonszerzés visszterhes vagyonátruházás illeték alóli mentessége Ez a szabály mentesíti az egyenesági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházást az illetékfizetési kötelezettség alól. A 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzése Ez az illetékkedvezmény alkalmazható, ha vásárolt egész lakástulajdon forgalmi értéke 15 millió forintot nem haladja meg (a korábban érvényes 8 millió forint helyett) és a kedvezmény összege – értékhatár megkötés nélkül – a fizetendő illeték 50%-áig terjed. A visszlízingügyletek mentessége A mentesség az ingatlan a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzést mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól.
Illeték = Visszterhes vagyonátruházási illeték Az állami adóhatóság az ingatlan forgalmi értéke alapján visszterhes vagyonátruházási illetéket (továbbá illeték) szab ki, melynek esetén egységes 4%-os illetékkulcs irányadó a vagyonszerzésre Ez az illetékkulcs irányadó a lakások, illetve egyéb ingatlanok esetében is. Az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték azt meghaladó része után pedig 2%, de maximum 200 millió forint. Van azonban sok olyan eset, amikor csökkenthető az illeték mértéke. Lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékkedvezmény (cserét pótló vétel esetén) Ha magánszemély lakástulajdont vásárol, és a vásárlást megelőző vagy azt követő (pontosan 365 napon) 1 éven belül ad el egy másik ingatlant, a megfizetendő illeték alapja, az eladott és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete. (Fontos, hogy az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket nem lehet a terhekkel csökkenteni). Viszont szintén fontos információ, hogy kedvezményre jogosít a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatás igénybevétele a támogatás mértékéig.
Eddig a jogszabály úgy szólt, hogy amennyiben még nem adtam el az ingatlanomat, csak vettem, a kiszabott illetéket meg kellett fizetni, és amikor sikerült eladni a beszámítandó ingatlant, akkor kellett kérelmezni a már megfizetett illeték visszatérítését. Ez a jogszabály megváltozott. Ez megváltozott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (6) bekezdése értelmében. Amennyiben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illeték-kiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követően egy éven (pontosan 365 napon) belül a másik lakástulajdonát értékesíteni fogja. Kérni kell, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg. Ebben az esetben az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és a döntés közlése nélkül felfüggeszti az illetékkiszabási eljárást. Amikor a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást folytatja, és megállapítja a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján megfizetendő illeték összegét.