A napjainkban tapasztalt gyakorlat szerint a bíróságok és a nyomozó hatóságok mind szélesebb körben támaszkodnak a pszichológiai tudomány eredményeire, egyre gyakrabban igényelnek pszichológus szakértői véleményt. Az igazságügyi pszichológus szakértő szakvéleményét önállóan, igazságügyi orvos- és elmeszakértővel, vagy más szakemberrel együttműködve készíti el. Pszichológus szakértő kirendelésére mind az eljárás nyomozati, mind bírói szakaszában sor kerülhet. Amennyiben a pszichológus szakértő az intézett kérdés megválaszolására nem illetékes, vagy a feltett kérdések nem válaszolhatók meg a pszichológia eszközeivel, ezt haladéktalanul közölnie kell az őt kirendelő hatósággal. A pszichológus szakértő köteles munkája során, valamint szakvéleménye kialakításakor korszerű pszichológiai módszerek alkalmazására. Követelmény továbbá, hogy a szakvélemény érthető nyelven kerüljön megfogalmazásra annak érdekében, hogy állásfoglalása egyértelmű legyen. Az igazságügyi pszichológus szakértői szakvéleménye lélektani tények feltárását, összefüggését tartalmazza azzal, hogy a kirendelő hatóság által feltett kérdésre választ kell adnia.
És éppen ezt teszi Adrian is Ceciliával a lány beszámolója alapján a kapcsolatuk során. De még az öngyilkossága után is. A Cecilia életét befolyásoló alak kiválóan kihasználja láthatatlanságát: folytonos megfigyelés alatt tartja az áldozatát, amelyet maga a rendezés is remekül reprezentál. A kamera gyakran maga a férfi – a voyeurisztikus fényképezés pedig még inkább a film pszichothrilleri mivoltát hangsúlyozza. A férfi egyébként már önmagában is megtestesíti az ilyen típusú bántalmazóról alkotott kollektív elképzelést: gazdag (luxusházban élnek), elismert (optikus, szakmájában úttörőnek számít – egyúttal a láthatatlanná válásának magyarázata), Oliver Jackson-Cohen pedig objektíven jóképű. Bár mozizás közben az uralkodó érzelmünk kétségkívül az izgalom, a rettegés helyett, A láthatatlan ember eredete mégiscsak a klasszikus horror. Whannell pedig kitűnően csepegtet némi félelemkeltést a suspense és a pszichológiai hadviselés keverékébe. Az egy-két véres csavar egyrészt a slasher szubzsánert hivatott megidézni, másrészt a kizárólag késsel elkövetett gyilkosságok a mérgező maszkulinitásról mondott kritikák, a szúróeszköz fallikus szimbólum mivoltja miatt.