Bagófüles csizma: azt a csizmát nevezték így, amelyiknek a szárán elől bagófülhöz hasonlólekanyarítás van. Ilynek voltak a régi magyar csizmák. Bazsalgat: kémlelget, leskelődik. Becskérez: becsülget, az értékét akarta megtudni valaminek. Belekandít: bekémlel, beletekint. Beleragaszt: megfogja a kutya, a pásztorok kutyájukat jellemezték így amikor elkapott valakit vagy valamit. Bercel: erdős hely. Bevastagodik: jóllakik a jószág. Bitófa: a pásztorcserény vagy csárda elé leásott kb 3 m magas szegletes oszlop, ehhez kötötté a vendégpásztorok a lovaikat. Boroskobak: lopótökszerű, de keményebb bortartóedény. Budártűz: szőlőzsendülés idején a szőlőpásztorok által gyújtott tűz. Bufándli vagy pufándli: a nők derekára kapcsolt korpával bélelt, kemény vászon, hogy "derékban vállas legyen" a viselője. Buszma: szótlan, kevésbeszédű. Cakompak: juhászok felszerelése, tárgyai. Cenzár: alkusz. Céh: betyáremberek szövetségének tréfás elnevezése. Címerfa: pásztorcserény elé állított hosszú, egyenes gömbfa, alátett cöveklépcsőkkel.
8. Sertéskörömpörkölt Tunkolnivaló szaft és cupákos húsdarabok. Ha imádod azért, ha eddig nem kóstoltad akkor meg azért próbáld ki ezt a receptet! 9. Egyszerű paradicsomos káposzta Az óvodában még utáltuk, de mára nagy kedvenc lett a klasszikus, retro paradicsomos káposzta. 10. Pásztortarhonya Bárki próbálkozhat vele otthon, a siker garantált! IRATKOZZ FEL A NOSALTY HIVATALOS YOUTUBE-CSATORNÁJÁRA, HOGY NE MARADJ LE A LEGFRISSEBB RECEPTVIDEÓKRÓL! Ezeket láttad már?
Ráadásul a birsalma nem mindennapi gyümölcs, így szokatlan lehet az íze. Hiába van tele a net birsalmasajt receptekkel, ismeretségi körünkben senki nem szokott készíteni. Élünk a gyanúperrel, hogy a gasztrobloggereken és elszánt hagyományőrző családokon kívül más nem is eszi. Ha átolvassuk a recepteket, akkor az is hamar kiderül, hogy ahány ház, annyi szokás, teljesen változóak az arányok, az alapanyagok - a birsalmát kivéve. Azt azonban nem vagyunk hajlandók elhinni, hogy Dédike áfonyával vagy pisztáciával csinált a birsalmasajtot... A klasszikus birsalmasajt a gyümölcsön kívül cukrot, esetleg citromlevet és diót tartalmaz. A tökéletesen megtisztított és lereszelt vagy pürésített birsalmát kell cukorral sűrűre főzni, formába öntve hagyni megszilárdulni, majd úgy egy hétig száradni - száraz és hűvös helyen. Ma már kevesen vállalkoznak arra, hogy egy őzgerinc formányi desszert miatt ennyi időt töltsenek várakozással. Van, aki befőttként kezeli a birsalmasajt alap masszáját, és üvegbe zárja az ízeket télire 3.
Az első mérkőzést Holland India ellen vívtuk, akiknek ez volt az első és egyben utolsó szereplésük komoly nemzetközi tornán. Kapusuk egy kabalababát helyezett el a kapuba, a magyar játékosok pedig a biztos vezetés tudatában (a végeredmény 6-0 lett), azzal szórakoztatták magukat, hogy nem pusztán gólt akartak szerezni, hanem eltalálni a különös figurát. A magyarok később Svájcot és Svédországot is megverték, a döntőben viszont 4-2-es vereséget szenvedtek az olaszoktól. A későbbi, Puskásék által elvesztett vb-döntővel ellentétben a nép itt nem élte meg kudarcként a történteket, a hazatérő válogatottat ünneplő tömeg várta a pályaudvaron. A korábbi aranykornak viszont vége szakadt: bár sok kiváló játékos játszott külföldi csapatoknál, a hazai nézőszámok nem mutattak növekedést, ebben a tekintetben a 10-es évekhez képest a 30-as évekre a dobogó harmadik fokáról a 21. helyre estünk vissza. Elavult a korábban jól működő technikás, pengés magyar futballstílus is, melyet a WM-rendszerre átálló angolok és a célfutballt játszó csapatok könnyedén felülmúltak.
Az előadásában ismertetett témáról hamarosan könyvet jelentet meg. A sportág kissé döcögősen jutott el Magyarországra, mivel a századforduló idején más európai országokkal ellentétben nálunk nem éltek angolok, akik megismertették volna a magyarokkal a labdarúgást. Míg a belga Royal Antwerp, a svájci Grasshoppers és a Szent György-keresztet mai napig címerében viselő Milan és Genova megalapításában is angolok működtek közre, addig Magyarországon először 1879-ben Molnár Lajos ismertette meg a labdarúgást Athletikai gyakorlatok című könyvében, igaz, a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Akadtak más nehézségek is: miközben nyugaton már egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a labdarúgás, addig nálunk előfordult, hogy a szabálykönyv téves lefordítása miatt a mezőnyjátékosok kézzel ütögették a labdát, a kapus pedig csak lábbal védhetett - ezt látva az emberek nem is igazán értették, miért szeretik ezt máshol. Magyarország legrégebbi sportklubjánál, a Budapesti Torna Clubnál aztán csak előkerült a labda 1896-ban, egy évvel később pedig már két mérkőzést is játszottak a Millenárison.