Az iparűzési adó átalakításával, illetve egyszerűsítésével tovább csökkenhetnek a vállalkozások terhei. (Borítókép: Jens Büttner / Getty Images)
Problémás az iparűzési adó a bonyolultsága miatt is. Egy nemzetközi adókomplexitásra irányuló felmérés szerint Magyarország az egyéb adók kategóriában a 91. helyen áll a világon, miközben összesítésben a 31. helyet értük el (az 1. helyezett a legegyszerűbb adórendszerű ország). Ennek az egyik fő oka a helyi iparűzési adó, aminek egy nagyon speciális adóalapja van, településenként eltérő a mértéke, ráadásul egy teljesen független adóhatóság, az önkormányzat adóosztálya felügyeli, tehát emiatt még egy plusz hatósággal kell kapcsolatot tartani. Ki nyer a változásokkal? A Niveus szerint ha az értékcsökkenést engednék elszámolni, nagy pénzügyi ösztönzést kaphatnak a beruházások. Ha ezt valóban kiegészítik azzal, hogy a kutatás-fejlesztési költségek ötszörösét engedik levonni az iparűzési adó alapjából, akkor – figyelemmel a kutatás-fejlesztést egyébként is megillető társasági adó-kedvezményekkel – tényleg reális céllá válhat, hogy 2030-ra a GDP 3%-át fordítsák a cégek kutatás-fejlesztésre (ez az Információs és Technológiai Minisztérium célszáma).