Újra terjedni kezd Magyarországon is a kérődző állatokat veszélyeztető kéknyelv betegség. A törpeszúnyogok megjelenésével a kérődző állatok között terjedő kéknyelv betegség ismételt előfordulása és további terjedése várható Magyarországon - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ( Nébih). A hivatal tájékoztatása szerint a rovartani vizsgálatok eredményei alapján vége Magyarországon a kéknyelv betegség szempontjából az úgynevezett vektormentes időszaknak, amit az állatszállításoknál kell figyelembe venni. Ez az év azon szakaszát jelöli, amikor az időjárás miatt a kéknyelv betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyog fajok aktivitása a kritikus szint alá csökken. Ilyenkor a szúnyogok eltűnésével a betegség terjedése is megáll - közli honlapján a hivatal. Hozzátették, hogy továbbra is érvényes az országos főállatorvos kéknyelv betegség elleni vakcinázásra vonatkozó határozata. Bármilyen oltásról is van szó, a cél, hogy hosszabb vagy rövidebb időre szervezetünk egy adott betegséggel, fertőzéssel szemben védetté váljon.
A laboratóriumi vizsgálatok újabb szarvasmarha-állományokban mutatták ki a kéknyelv-betegséget. Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Nógrád megyékben találtak fertőzött szarvasmarhákat. A kéknyelv-betegség újabb hazai kitöréseit találták meg, miután hat Somogy (Kadarkút, Nikla, Hedrehely, Visnye, Mernye), két Borsod-Abaúj-Zemplén (Tiszaladány), egy Csongrád (Balástya) és két Nógrád megyei (Nógrádsipek, Pilíny) kérődző állományban hozott pozitív eredményt a 2015 októberében vett vérminták laboratóriumi vizsgálata. Az új esetekben is a vírus 4-es szerotípusa okozta a kitörést. Terjed a betegség Fotó: Tuba Zoltán - Origo A szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli húsz kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell: azaz valamennyi szarvasmarhánál elvégzik a rovarirtó szerrel történő kezelést és a védőoltásban még nem részesült fogékony állatfajok egyedeinek vakcinázását. De mi az a kéknyelv-betegség?
Az országos főállatorvos kéknyelv betegség elleni vakcinázásra vonatkozó határozata továbbra is érvényben van. A vakcinázás egy kötelező és egy önkéntes részből áll. Az esetleges új kitöréssel érintett állattartó gazdaságokban a hatóság – állami költségen – kötelező jelleggel vakcinázni fog minden betegségre fogékony egészséges állatot. Emellett megelőzésképpen, mivel Magyarország teljes területe 2015 novemberétől egységes védőzónának minősül, önkéntes alapon az állattartók is vakcináztathatják állataikat. A vektormentes időszak végével és a vakcinázás engedélyezésével az állatszállításra vonatkozó szabályok részben módosulnak. Így a továbbtartásra Magyarországról az unió kéknyelvbetegség-mentes területeire, illetve megfigyelési körzeteibe csak olyan kérődző szállítható, amely a kéknyelv betegség elleni védőoltásban részesült, vagy a laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy már átvészelte a betegséget, vagy a szállítás előtt jóváhagyott vektormentes létesítményben tartózkodott. Kéknyelv betegség tünetei juhon Figyelembe kell venni, hogy az azonnali vágásra történő szállítás, illetve azonos besorolású körzeten belüli szállítás esetén a feltételek változatlanok.
Hogyan működnek a védőoltások? Cikkünkben a válasz! Az állatszállítás szabályai A vakcinázás egy kötelező és egy önkéntes részből áll. Az esetleges új kitöréssel érintett állattartó gazdaságokban a hatóság - állami költségen - kötelező jelleggel vakcinázni fog minden betegségre fogékony egészséges állatot. Emellett - mivel Magyarország teljes területe 2015 novemberétől egységes védőzónának minősül - megelőzésképpen önkéntes alapon az állattartók is vakcináztathatják állataikat. A kéknyelv betegséget a szúnyogok terjesztik A vektormentes időszak végével és a vakcinázás engedélyezésével az állatszállításra vonatkozó szabályok részben módosulnak. Így Magyarországról az unió kéknyelv betegségmentes területeire, illetve megfigyelési körzeteibe továbbtartásra csak olyan kérődző szállítható, amely kéknyelv betegség elleni védőoltásban részesült; vagy laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy már átvészelte a betegséget; vagy a szállítás előtt jóváhagyott vektormentes létesítményben tartózkodott.
Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség? A kéknyelv-betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. Másutt a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állatorvostól. Ez esetben a védőoltás az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Új megyékben bukkant fel a kéknyelv Fotó: Origo A Nébih a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztató anyagot is készített a gazdáknak. A kiadványt tíz ezer példányban a következő hetekben juttatják el állattartókhoz, elsőként az érintett megyékben. A tájékoztató elérhető és letölthető a hivatal honlapjáról is.