Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt. Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK! 2019. március. 18. 18:03 MTI Tech Mi lesz veled, Spanyolország? A klímaváltozás miatt váratlan mértékben megugrott a hőmérséklet Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedett, de például Madrid vagy Barcelona esetében ennél még nagyobb, mintegy két Celsius-fokos emelkedést mutattak a mérések – állapította meg idei jelentésében a spanyol fenntarthatósági megfigyelőközpont. 2019. 09. 14:03 MTI / Változtatnak a konyhájukon a delfinek és a fókák, mert a klímaváltozás miatt üresedik a spájz Megváltoztatja az északi-sarkvidéki állatok táplálkozását a klímaváltozás: a fókák és a belugák életterüknek a klímaváltozás hatására bekövetkezett változásaihoz igazítják táplálékkeresési szokásaikat.
Ezek közül öt tagja az Európai Környezeti Ügynökségnek, ezek közül három az EU tagállama. Mi történik az Északi-sarkon? A klímaváltozás erősebb hatást gyakorol az Északi-sarkon, mint másutt. Az Északi-sarkon a hőmérséklet a világ átlagánál kétszer gyorsabban nőtt az utóbbi 50 évben. (19) A Catlin Északi-sark Vizsgálat során - 2009 tavaszán - 280 mérföldnyi útvonalon vizsgáltak meg az Északi-sark északi partszakaszánál lévő Beaufort tenger jegét. A jég átlagosan hat láb vastag volt és csak egyéves. A régebbi, vastagabb és stabilabb tengeri jég eltűnőben van. 2008-ban az észak-nyugati és észak-keleti átjárónak nevezett, az Északi-sarkon át vezető hajózási útvonalak történetük során először voltak járhatóak a nyári időszakban kishajóval. Ezek a hatások azzal fenyegetnek, hogy lerombolják az Északi-sark ökoszisztémáinak kényes hálózatát, ami máris gyorsan változik. A jég és alatta a tenger az élet szövetének otthonául szolgál - és mindezt kockáztatja a globális felmelegedés. A jegesmedvék éhen halnak, mert a tengerhez legközelebb eső jég - a fókák kedvenc pihenőhelye - túl vékony ahhoz, hogy megtartsa a medvék súlyát.
A korai olvadás csökkenti a fókák számát, amikre a medvék vadászhatnak. Az Északi Sarkvidék egyes részein az átlagos nőstény 225 kg-ot nyom, ami 25%-kal kevesebb, mint két évtizeddel ezelőtt. Ha a trend folytatódik, fennáll a veszélye annak, hogy a jegesmedve teljesen eltűnik az Északi-sark egyes vidékeiről. A jelentés meghatároz indikátorokat, amelyek segítenek a klímaváltozás hatásainak számszerűsítésében és az északi ökoszisztéma alakulásának nyomon követésében. A 14 indikátor a globális felmelegedés hatásait méri, például a növények növekedésének és a pollennek az időszakát, valamint a hal- és planktonállományt. A pollen időszak egyre korábban kezdődik, ami egyre nehezebbé teszi az allergiától szenvedők életét. Dánia, Norvégia és Izland egyes részein a nyírfa pollen időszaka ma már egy hónappal korábban mint például az 1980-as években. 18. Amap felmérés 2009: Emberi egészség az Északi-sarkon 19. IPCC, Negyedik értékelő jelentés (4AR), Összefoglaló politikai döntéshozóknak (Fourth Assessment Report, Summary For Policy Makers), 2007
Dines Mikaelsen puskáját a lágyan ringatózó hajó orrára támasztja, a lövedéket a töltényűrbe helyezte és jelzi a társainak, hogy maradjanak csendben. Az inuit vadász már egy párszor elvétette. Meghúzza a ravaszt. Hangos csattanás visszhangzik a jéghegyeken és egy futballpályányival odébb egy fóka elterül. Dines négy társa - turisták - meg vannak döbbenve. Ez az, amit itt látni akartak, de egy kicsit mégis sokkolja őket. Dines és a turisták, akiktől most Dines a keresetét illetően jelentősen függ, még csak nemrég mutatkoztak be egymásnak. Míg más kultúrák csaknem kizárólag celofánba csomagolt takaros hússzeleteken élnek, a vadászat és az állattartás tradicionális formái még ma is a sarkvidéki kultúrák középpontjában állnak. A sarkvidéki kultúrát és a tájat - csakúgy, mint Dines kis idegenforgalmi üzletét - két hatalmas erő alakítja: a globalizáció és a klímaváltozás. A globalizáció hozta az MTV-t, az iPod-ot, a korszerű navigációs berendezéseket és a külső világnak való nagyobb kitettséget.
A töredezés ráadásul a sarki jégsapka olvadását is felgyorsítja, így ha ez folytatódik, előbb-utóbb kontinenseket önthet el a víz. Az ENSZ szerint a helyzet azért is drasztikus, mert a sarkvidéki fagyott talajban óriási mennyiségű szén-dioxid halmozódott fel, amely a gyors olvadás következtében ugyanúgy a légkörbe juthat. "A kihívásokat már nem lehet elkülönítve kezelni: holisztikus, ökoszisztéma-alapú megközelítésre van szükség", hogy a problémát orvosolni lehessen – olvasható a jelentésben. A dokumentumot a nyilvánosságra kerülése után Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója pontatlannak nevezte. Ha az egyezmény pontjait betartjuk, és tényleg csökkentjük a kibocsátást, az szerinte a sarkvidéki hőmérséklet emelkedésére is kedvező hatással lesz. Ha úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem világméretű gond, keresse fel ezt az oldalt. Utána egész máshogy látja majd a dolgot. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk.
Az olvadó tengeri jég az óceáni vizeket is sötétíti, amely szintén több hőt képes elnyelni, a szibériai tüzek pedig nagy mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, mellyel tovább fokozzák az olvadást. " A folyamat természetesen a tengerszintekre is hatással van. A Szibériát határoló tengerek közül a régió északnyugati partját mosó Kara-tenger szenvedte el a legnagyobb veszteséget a tengeri jég mennyiségét tekintve. Bár az 1980-as években még júliusban kezdett olvadni a Kara-tenger jege, majd egészen az elmúlt évekig júniusban indult a felmelegedés, 2020-ban először már május közepén csökkenni kezdett a jégmennyiség – ahogy ez az alábbi ábrán is látszik. A klímaváltozásból fakadó melegrekordok már sehol sem jelentenek újdonságot, az Arktiszon is elképesztő időjárási jelenségeket figyeltek meg az elmúlt néhány évben: Svédország sarkvidéki területein tavaly 31 fokot mértek, de júliusban a világ legészakibb lakott településén, a kanadai Alertben is 21 Celsius-fokot jegyeztek fel, az átlagos 6 fokhoz képest.
A halászat tovább terjed észak felé, és ahogy a jég visszahúzódik, az olaj- és különösen gázkészleteket fogják feltárni, az idegenforgalom máris növekszik, a hajózás nagy valószínűséggel növekedni fog az Északi-sark erőforrásainak exportálásával párhuzamosan. Jöhet az interkontinentális áruszállítás, ahogy több a nyílt víz és vékonyabb a jég, ez azonban a hajók és az infrastruktúra fejlesztését igényli. Az ásványok, a fa és egyéb készletek kitermelése növekedni fog. Az Északi-sark népei versengeni fognak egymással az erőforrások, a területek és a hajózási útvonalak feletti ellenőrzésért. A melegebb Északi-sark által nyújtott lehetőségek és a kockázatok (például olajszivárgás és környezeti hatások) kiegyensúlyozása jelentős kihívás - olyan, amelyik az Északi-sark irányításának megváltoztatást követeli. Környezeti kormányzás A világ más részeiben a környezeti kihívás az, hogy helyre kell állítani a sérült ökoszisztémákat. Az Északi-sarkon még van esélyünk arra, hogy megvédjük azt, ami jelentős részben egyedülálló környezet.
Az Északi-sarkon a jelenlegi kormányzati tevékenység nagyon töredezett. Habár az Északi-sarkra nemzetközi egyezmények széles köre vonatkozik, ezeket nem kifejezetten erre a régióra dolgozták ki, és megvalósításuk, végrehajtásuk egyenetlen, még az Északi-sarki államok között is. 2008 novemberében az Európa Bizottság közzétett egy közleményt, ami körvonalazza az EU-nak a régióval kapcsolatos érdekeit, és javaslatot tesz egy sor tevékenységre, amit az EU tagállamainak és intézményeinek kell végrehajtaniuk. Ez az első lépés az EU integrált északi-sarki politikája felé. Az EU fő céljai a következők: az Északi-sark és vele együtt annak népességének védelme és megőrzése az erőforrások fenntartható felhasználásának elősegítése az Északi-sark fejlett multilaterális kormányzásának támogatása Jegesmedvék nem önkéntes diétán A klímaváltozás hatására a jegesmedvék súlya csökkenni kezdett, ahogy a jég tavaszról tavaszra egyre korábban kezd el olvadni, számol be róla a " Klímaváltozás jelei észak természeti világában ", az Északi miniszterek tanácsának új jelentése.