Háromévenként vagy három év szakmai gyakorlat teljesítése után kerülnek a pedagógusok magasabb fizetési fokozatba? Elsőként a szóhasználatot kell egyértelműen tisztázni... - a végzettség szintje a Felsőoktatási tv. és az Nkt. 97. § (20/a) bekezdése szerint lehet középfokú, alapfokozat (főiskolai végzettség), mesterfokozat (egyetemi vagy mesterfokozatú végzettség) - fizetési fokozat: a 326/2013. (VIII. 30. ) Kormányrendelet 2-4. §-ai szerint: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár - fizetési kategória: Nkt. 64. § (5) szerint háromévenként emelkedő mutatószám Ha tehát egy pedagógus besorolását kell meghatároznunk pl. a pedagógus kinevezési okiratában, illetményének meghatározásakor, először azt kell pontosan tisztáznunk, hogy - mi a végzettségének szintje: alapfokozat vagy mesterfokozat, - mi a fizetési fokozata: gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus - mi a fizetési kategóriája: 1, 2, …. 15. kategória valamelyike – Nkt. 7. sz. melléklete Köznevelési törvény: 64.
A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A szóban forgó példában a hároméves várakozási idő 2003. augusztus 31-én járt le, ezért a tárgyév első napján, azaz 2003. január 1-jén kellett a magasabb fizetési fokozatba kerülnie. Ha a következőkben jogviszonya folyamatos 1, akkor háromévenként január 1. napján kerül a következő fokozatokba. 2. A várakozási idő csökkentése Ha a pedagógus az 1998. január 1-től 2013. augusztus 31-ig tartó időszakban – egy vagy két alkalommal – teljesítette a hétévenkénti pedagógustovábbképzési kötelezettségét, akkor a fokozatok közötti várakozási idejét a továbbképzési kötelezettség teljesítését követő évben egy évvel csökkenteni kellett. 2013. szeptember 1-jétől nem illeti meg a pedagógust a várakozási idő csökkentése. A várakozási idő csökkentését előíró 138/1992. (X. 8. ) Korm. rendelet 14. § -a 2013. augusztus 31-ig volt hatályban ezzel a tartalommal: "A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit.
Az alábbi táblázatok megmutatják, hogy milyen összegek járhatnak a pedagógusoknak 2020-ban az alapilletményük mellé pótlékként. A pótlékok az alapilletményekhez hasonlóan szintén a vetítési alap szerint kerülnek kiszámításra, melynek összege 2014. óta változatlan, így 2020-ban is megfelel a 2014-es minimálbér összegének, vagyis 101. 500 forint. Az illetményalap százalékában határozza meg a köznevelési törvény a pótlékok bruttó összegét. Hogy ki milyen pótlékra jogosult, azt a 326/2013. Korm. rendelet határozza meg, azonban függ a pedagógus végzettségi szintjétől is. A pedagógusok besorolásától viszont teljesen független a pótlékok rendszere.
A magasabb kategóriánál csupán az évek számát határozza meg a törvény 7. melléklete, nem pedig a szakmai gyakorlat éveinek számát. Következtetés: Az Nkt. világosan elrendeli, hogy háromévenként kerülnek a pedagógusok magasabb kategóriába! A 7. melléklet a magasabb kategóriába lépésnél nem tartalmazza a szakmai gyakorlat éveit, csupán – összhangban az Nkt. § (5)-tel – a naptári éveket. Kjt: 85. § (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg ae) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. Következtetés: Ez a Kjt-szakasz érdektelen problémánk szempontjából. Talán csak azt a felhatalmazást tartalmazza, amelyet a 326/2013. )
Kormányrendelet a legalább 6 év bármely munkakörben történő munkavégzés esetén mentesít a gyakornoki szakasz teljesítése alól. 326/2013. ) Kormányrendelet 2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. 13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a) pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg. (2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát. Következtetés: A 326/2013. ) Kormányrendelet az előírt szakmai gyakorlatot kizárólag a magasabb fokozatba, nem pedig a magasabb kategóriába történő lépéshez köti.
Pedagógus pótlékok 2020: hogyan alakulnak a pedagógusok fizetési adatai? A köznevelési törvény alapján kiszámított pedagógus bértábla szerinti alapilletmény mellett a tanároknak járulnak még a pótlékok is, melyek az alábbiak lehetnek: intézményvezetői, osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, intézményvezető-helyettesi, nemzetiségi, gyógypedagógiai, nehéz körülmények között végzett munkáért járó, gyakorlati oktatás-vezetői. Oldalunkon közzétesszük a kötelezően kifizetendő pótlékok összegeit. A pedagógusoknak járó pótlékok mértékét alapvetően a jogszabályban meghatározott középértékhez kell közelíteni, azonban az intézményvezetők egyéni döntésén múlik, hogy 2020-ban miként differenciálják a pedagógusoknak járó pótlékok összegét. A köznevelési törvény 8. melléklete adja meg a tanároknak járó pótlékok alsó és felső határát illetményalap százalékában. Fontos megjegyezni, hogy a pótlékok számszerűsített összegét az intézményvezető határozza meg, de természetesen az adott pótlék mértéke a minimális összegnél kisebb nem lehet.
Az elmúlt időszakban több vezető kollégától, intézménytől, sőt pedagógusoktól kaptam konkrét kérdéseket, amelyek problémákat jeleznek a pedagógusok jogszabályoknak megfelelő szabályos besorolásában. Ezek közül néhány gyakran előforduló problémát igyekszem közzétenni vezetőtársaim, pedagógus kollégáim és a szabályos besorolás támogatása érdekében. Ennek meglesz az a járulékos haszna is, hogy nem fogunk megbukni, amikor egy külső ellenőrzés során azt is fogják vizsgálni, vajon szabályosak-e a besorolások… – Petróczi Gábor írásából közlünk részleteket: 1. Az első kinevezés tört évének beszámítási szabálya A pedagógus-munkakörbe történő kinevezés kezdő éve a fizetési kategóriák közötti lépés szempontjából egész évként veendő figyelembe. Ha a kinevezés időpontja 2000. szeptember 1-je, akkor a Kjt. szerinti 1. fokozatban az érintett 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben van, ezért a 2. fokozatba 2003. január 1-jén kell átsorolni. Kjt. 65. §. (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.