Mint a darabot rendező Stephen Medcalf videoüzenetében felidézte, korábban Marseille-ben dolgozott együtt az operettszínház főigazgatójával, aki a budapesti munkára felkérte. A mosoly országa magával ragadó mű, szórakoztató, teli látványos jelenetekkel, vidámsággal és szomorúsággal is – emelte ki a rendező, hozzátéve, hogy a darabban jól látszanak a nemzetiségi sztereotípiák és klisék veszélyei. Március 26-i bemutatóval a Nine/Kilenc című musicalt állítja színpadra Balázs Zoltán, a Maladype alapító-rendezője, aki elmondta: Magyarországon kevésbé ismert darabról van szó, amely Federico Fellini 8 és fél című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült. A mű szövegkönyve Arthur Kopit, a zene és a dalszöveg Maury Yeston munkája. Várkonyi Mátyás és Béres Attila Mata Hari című kémoperáját Somogyi Szilárd rendezésében láthatja a közönség 2021. április 30-tól. Mint Várkonyi Mátyás elárulta, a történetet az teszi izgalmassá, hogy nem tudni, ki a kém. A zeneszerző a sajtótájékoztatón megemlékezett arról is, hogy az idén 40 éve alapították a Rock Színházat.
Lehár vizsgahangversenye 1888-ban óriási sikert aratott, diplomája megszerzése után pedig igyekezett minél jobb állást találni, ami muzsikusként nem volt egyszerű akkoriban. Meglehetősen szerény körülmények között élt, egy ideig színházi hegedűsként kereste kenyerét, majd hangversenymester lett, később apja katonazenekarához csatlakozott szólóhegedűsként. Húszévesen megpályázta a losonci ezred karmesteri posztját, amit el is nyert, ezzel a hadsereg legfiatalabb karnagya lett. Hivatása kapcsán volt szerencséje végigjárni az Osztrák-Magyar Monarchia városait, ahol számos értékes kapcsolatra tett szert: találkozott ifjabb Johann Strauss-szal, egyik hangversenyét meghallgatta maga I. Ferenc József, s barátságot kötött Puccinivel. Zeneszerzői pályája kezdetén operakompozíciókkal próbálkozott, hírnevét 1901-ben az Arany és ezüst című keringővel alapozta meg. Ezt követően azonban az operett műfajába is belekóstolt: 1902-ben, a bécsi Theater an der Wienben mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyok at, amely óriási sikert aratott, egyúttal meghatározta további munkásságát.
Lehár Ferenc | A MOSOLY ORSZÁGA | operett két felvonásban Bemutató:2002-05-21 Lisa Csonka Zsuzsanna dr. Szu Csong herceg Vadász Zsolt Hatfaludy Ferenc Bozsó József Mi Teremi Trixi / Sajgál Erika Csang herceg és Lichtenfels gróf Benkóczy Zoltán / Faragó András Eunuch Szirtes Gábor / Mucsi Sándor valamint urak, úrhölgyek Közreműködik: Budapesti Operettszínház Tánckara, Szemiramisz Kamarazenekar Zenei vezető: Félix Györgyi Koreográfus: Szamosi Judit Díszlet: SAÏS Fordította: Harsányi Zsolt Rendező: Leblanc Győző Lisa tiszteletére bált szerveznek a bécsi udvarban, mert megnyerte a lovasversenyt. Ott van a vendégek között a kínai nagykövet Szu Csong herceg is, aki szerelmes Lisába. A hercegnek váratlanul vissza kell térnie hazájába, Kínába, mert kinevezték miniszternek. A hivatalos megbízatás elszakítaná egymástól a szerelmeseket. Szu Csong megkéri Lisát, legyen a felesége és menjen vele Pekingbe. Lisa követi szerelmét a kínai udvarba, ahol elhagyatottan éli életét, mert Szu Csongot elfoglalja a hivatala.
Meglepetést és örömet okoz, amikor megjelenik Bécsből régi barátja Hatfaludy Ferenc. És ettől fogva, már az események megállíthatatlanok. Bemutató: 2002. május 21., Siófok
Operett - Lehár: A mosoly országa - Fővárosi Operett Színház Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1962. november 19. Oszvald Gyula Szu Csong herceg és Petress Zsuzsa Lisa szerepében Lehár Ferenc: A mosoly országa című operettjében a Fővárosi Operett Színházban. A darabot 1962. november 21-én mutatják be Seregi László rendezésében. MTI Fotó: Keleti Éva Oszvald Gyula (1923-2005) színművész, operetténekes. Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színművész édesapja. Petress Zsuzsa (1928-) Jászai Mari-díjas (1954) színművész, kiváló és érdemes művész. Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-838277 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Oszvald Gyula, Petress Zsuzsa Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
Következő alkotását, A drótostót ot már a pesti Magyar Színház is százszor játszotta, 1905-ben pedig elkészült talán legnépszerűbb műve, A víg özvegy. Noha a premier kis híján kudarcba fulladt, az darab végül hatalmas sikert aratott, öt év múlva már négyszáz színházban, 18 500 alkalommal élvezhette a közönség szerte a világon, sőt, több filmes változat is készült belőle. A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, noha a legtöbb Bécsben debütált, de mindet csakhamar bemutatták Budapesten is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. A magyar operett egyik úttörője volt ő, aki csodás műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár. " Olyan nagyszerű, a zenés színházakban máig óriási sikerrel futó alkotásokat köszönhetünk neki, mint a Luxemburg grófja - amelyet rekordgyorsasággal, alig egy hónap alatt komponált meg -, a Cigányszerelem, A cárevics, a Paganini és Friderika, vagy épp A mosoly országa.
A komponista utolsó művét, a Giuditta című daljátékot 1933-ban írta, ezt követően felhagyott a zeneszerzéssel. 1938-tól kezdve ismét Bad Ischlben élt, a II. világháború után pedig Zürichbe költözött, majd 1948. október 24-én bekövetkezett halála előtt nem sokkal visszatért Ausztriába. Hamvait a Bad Ischl-i színházban helyezték el, ami egyébként az ő nevét viseli, a település díszpolgárává választották, s egykori villája ma múzeumként üzemel. Nevét többek között 2001 óta a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny is viseli, illetve halálának évfordulója, október 24-e (amely egyben Kálmán Imre születésének évfordulója) 2002 óta a magyar operett napja.