Minden aránynak a legjobb alkalmazása van, és bár egyes pénzügyi mutatók jól működnek a penny készletekkel, például mások nem kínálnak sok hasznos információt. Nagyobb képaránnyal öt általános típusú pénzügyi arány létezik, és megtudhatja, hogyan kínálják azokat a betekintési típusokat, amelyek a befektetési bizonytalanságot egyértelmű nyereséggé tehetik. Mi az arány? Egyszerűen fogalmazva, a pénzügyi arány azt jelenti, hogy egy számot vesz el a vállalat pénzügyi eredményeitől, és egy másikra osztja. Ha különböző értékeket és információkat kombinál, akkor az alapul szolgáló vállalat érdemei vagy hiánya egyértelműen megmutatkozik, különösen akkor, ha összehasonlítja az eredményeket az idővel vagy a vállalat versenyével. Például a befektetési részvényár 2. 13 dollárban nagyon keveset mond. Ha azonban tudod, hogy a vállalat ára / nyereség (P / E) aránya 8, 5, akkor ez több kontextust biztosít. Vegyünk egy lépéssel tovább, akkor összehasonlíthatjuk a P / E-t nagyvállalatokkal, közvetlen versenytársakkal és az eddigi eredményeket a pontos üzleti tevékenységből még jobb betekintésre.
Ezeknek a mutatószámoknak a vizsgálata sok munkát igényel, de számtalan számot találhat az Ön számára, és számos fontos online pénzügyi portálon jelenik meg. Az általuk gyűjtött információk páratlanok, és előnyöket nyújtanak más befektetőknek, akik nem tesznek kellő gondosságot. A pénzügyi mutatók 5 fajtája likviditás: Ezek a mutatók azt mutatják, hogy a vállalat képes fizetni adósságait és egyéb kötelezettségeit. Ha nem rendelkeznek elegendő rövid lejáratú eszközzel a rövid lejáratú kötelezettségek fedezésére, vagy nem termelnek elegendő pénzforgalmat a költségek fedezésére, pénzügyi problémákkal szembesülhetnek. A likviditási arányok különös jelentőséggel bírnak a penny készletekkel szemben, mivel a kisebb és újabb vállalatoknak gyakran nagy nehézségeik vannak a számlájuk kifizetése előtt, mielőtt a vállalkozások stabilak és megalapozottak lesznek. Néhány likviditási arány a jelenlegi arányt, a gyors arányt, a készpénzhányadot és a működési cash flow-ot tartalmazza. Azok a befektetők számára, akik előnyt szereznek, ha megismerik ezeket az arányokat, láthatja az aktuális arányszámítások összefoglalóit számos felső weboldalon.
A befektetési döntések során az a cél, hogy olyan eszközökre tegyen szert a vállalkozás, amelyek működtetése révén növelhető a vállalat értéke. A beruházás fogalma ennél egy szűkebb kategóriát ölel fel, és a befektetés egy olyan fajtáját jelenti, amelynek során a pénzt valamilyen anyagi vagy nem anyagi eszköz, tehát reáljószág megvásárlására fordítják, kizárva ebből a körből az úgynevezett pénzügyi befektetések lehetőségét. A hosszú távú forrásbevonási (vagy finanszírozási) döntések során arról dönt a vállalkozás, hogy milyen típusú finanszírozási forrásokkal teremtse meg a működés hosszú távú fedezetét (B). A hosszú távú finanszírozási döntések általános célja a szükséges források előteremtése elkerülve, hogy a feltétlenül szükségesnél magasabb forrásköltség felmerülését. A rövid távú eszközlekötési döntések a forgóeszközök szerkezetét és nagyságát befolyásolják (C), azaz milyen készletállomány mellett működjön a vállalat, milyen feltételeket biztosítson a vevők számára az értékesítés során illetve, hogy mennyi pénzeszközt tartson készpénzben.
Az effajta döntések célja általánosan a zavartalan napi működés lehetőségének megteremtése lehet. A rövid távú forrásbevonási döntések során a vállalkozás a rövid lejáratú források igénybevételéről határoz (D). A rövid távú eszközlekötési és forrásbevonási döntések a gyakorlatban szorosan összekapcsolódnak, ezért szokás a mindkettőt magába foglaló forgótőke menedzsment néven utalni a vállalkozások ilyen irányú tevékenységére.
Beruházás alatt a hosszú élettartamú eszközökkel kapcsolatos tőkekiadásokat értünk. A beruházás olyan gazdasági tevékenység, melynek hasznai csak a jövőben fognak jelentkezni, és nem közvetlenül térülnek meg. A beruházások irányulhatnak tárgyi eszközök megszerzésére (pl. egy sportszergyártó vállalatnál új gyártósor beszerzése) és lehetnek immateriális beruházások (ilyen pl. a kutatás-fejlesztési tevékenység). (A pénzügyi eszközök megszerzésére irányuló döntéseket az előbbiektől való megkülönböztetés céljával befektetéseknek szoktuk nevezni. )
Az eszközlekötési döntések a cég eszközeinek nagyságára vagy szerkezetére irányulnak, azaz elsősorban az eszközoldalt célozzák. Ilyen döntés például egy licenc megvásárlása, vagy a házipénztárban tartandó készpénzkészlet nagyságának meghatározása. Ezzel szemben a forrásbevonási döntések során a mérleg forrás oldalát tartjuk szem előtt, és ennek során alakul ki és módosul a vállalatok tőkeszerkezete. Ilyen döntésre példa lehet egy bankhitel felvétele vagy a szállítók irányában a fizetési határidő meghosszabbításának kezdeményezése. A hosszú távú döntések hosszú távra (egy évnél hosszabb időtávra) határozzák meg a vállalat működésének feltételeit. A rövid távú döntések ezzel ellentétben csupán rövid távon (azaz egy éven belül) befolyásolják a vállalkozás tevékenységét. A kétféle szempontot egyidejűleg figyelembe véve összesen négy kategóriába sorolhatjuk a pénzügyi döntéseket, ahogy ez az 4. 1 ábrán is látható. 4. 1. ábra A pénzügyi döntések csoportosítása Eszközlekötési döntések Forrásbevonási döntések Eszközök Források Hosszú távú döntések Befektetett eszközök (A) Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek (B) Rövid távú döntések Forgóeszközök (C) Rövid lejáratú kötelezettségek (D) A hosszú távú eszközlekötési döntések (más néven: befektetések) során arról dönt a vállalkozás, hogy milyen fajta hosszú élettartamú eszközökbe, mikor és milyen összegben hajtson végre befektetéseket (A).
A finanszírozási döntések eredményeként alakul ki és módosul a vállalkozások pénzügyi szerkezete illetve a tőkeszerkezete. Az eddigieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hosszú távú pénzügyi döntések hosszú élettartamú eszközöket és tartós forrásokat eredményeznek, tehát hosszú távra határozzák meg a vállalkozások működési feltételeit. A pénzügyi döntések célja a vállalat piaci értékének maximalizálását, azaz a részvényesek vagyonának maximalizálását.
Értékelés: Mivel az értékelési arányok a vállalat jelenlegi részvényárára támaszkodnak, képet nyújtanak arról, hogy a penny készlet a jelenlegi szinteken kényszerítő befektetést valósít-e meg. Alapvetően mennyi pénzt, vagy működő tőke, vagy pénzforgalom, vagy jövedelem, kapsz minden dollár fektetett? Egyes értékelési arányok közé tartozik az ár / nyereség (P / E), az ár / cash flow, az ár / értékesítés (P / S) és az ár / nyereség / növekedési ráta (PEG). Használati arányok Mindegyik arány önmagában nem nyújt sok információt. Azonban, ha megtudod ezeket az arányokat, akkor közvetlenül összehasonlíthatod őket a célvállalat versenytársaival, az iparág átlagával. vagy az előző negyedévek és évek ellen. Ez betekintést és értéket nyújt az Ön elemzéséhez és megértéséhez. Minden különbséget hozhat a befektetési eredményekben, és sokkal egyértelműbbé teheti kereskedési döntéseit.
A vállalatok azzal a céllal fektetnek be tőkét különféle eszközökbe, hogy jövedelemre tegyenek szert és ennek révén vagyonukat gyarapítsák. E cél érdekében a gazdálkodással, az üzlet vitelével kapcsolatban nap mint nap számtalan döntést kell hozni. Például a vállalatok naponta találkoznak az alábbi kérdésekkel: Nyereséges lessz-e valamilyen konkrét beruházás? Honnan lessz pénz a beruházások finanzszírozására? Mennyi készletet tartson? Hogyan használja fel a nyereséget? Kiknek és milyen fizetési feltételekkel értékesítsen? Lessz-e elegendő pénze a cégnek? A pénzügyi döntések alapvető jellemzője, hogy változást idéznek elő a cég eszközeiben, forrásaiban vagy mindekttőben. Bár a konkrét pénzügyi döntések nagyon sokfélék, azonban bizonyos alaptípusokba besorolhatók attól függően, hogy: a cég eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elő változást a cég hosszú vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira vannak-e hatással. Befektetési eszközök Finanszírozási döntések eszközök források Hosszú távú döntések befektetett eszközök saját tőke, hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid távú döntések forgóeszközök rövid lejáratú kötelezettségek A befektetési döntések a vállalkozások eszközeinek nagyságát és összetéttelét alakítják.
Példa: Pótló beruházás lehet pl. egy edzőteremben a nagy értékű, de már elhasználódott gépek pótlása, bővítő beruházás egy újabb edzőterem kialakítása és berendezése, diverzifikációs célú beruházás pl. teniszpálya kiépítése az edzőtermek mellé.