A költő már idősnek érzi,, Már vénülő kezemmel", és egy űzött vaddal azonosítja magát.,, Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád " Békét, nyugalmat és biztonságot találta meg Csinszkánál. Hasonló gondolatokat fejez ki a Nézz, Drágám, kincseimre című vers is. Ebben néhány gondolatban összefoglalja a költő az eddigi költészetét: mindig büszke volt magyarságára, írásaiért mégis sokszor került "bajra". Megemlíti szerelmes verseit, mégsem volt tőlük boldog, amíg Csinszka meg nem érkezett. A szerelmes költő 1919-ben hunyta le a szemét Budapesten.
Az egyik ilyen elválásnak az emlékét őrzi A föltámadás szomorúsága és az Áldásadás a vonaton. Ez utóbbiban a költő megáldja szerelmét, miközben felidézi az együtt töltött idők szép emlékét. Annak ellenére, hogy Ady e versek írásakor végleg el készült hagyni Lédát, szerelemmel beszél a kapcsolatukról, és boldogan emlékezik vissza. Ugyanez már nem mondható el az Elbocsátó, szép üzenet című költeményről, ami a címe ellenére nem a legszebb szavakkal búcsúzik Lédától. Nagyon kemény hangvételű szavakkal ("rég-hervadt virág") fejezi ki, hirtelen jött közönyösségét az egykor imádott hölgy iránt, és bár megköszön minden csókot, amit tőle kapott, de gúnyosan hozzáteszi, hogy Léda nevét csupán az ő verseinek köszönhetően ismerheti az ország-világ: "Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak" Ebben a versben különösen a középpontban áll a költői Én. Ady minden sikert csak a saját érdemének tart ( "Én csodás, verses rádfogásaimból"). Nem kapták meg egymástól, amit vártak.
Those lesions are carrying very slight oncologic risks. hu Festékes az egész ruha! en Paint all over the clothes! hu Az alkatrészek tetejébe a festékes dobozok és az ecsetek kerültek, aztán következett a vászonnadrág és a kockás ing, a harisnya és a bakancs. en On top went the paint tins and brushes, the denim trousers and check shirt, the socks and the boots. hu Haver, festékes lett a sapká egy baromság! en Oh man, there' s paint on my cap hu Öntapadós matricákat és festékes bélyegzőket tartalmazó foglalkoztató készletek en Activity kits consisting of adhesive stickers and pre- inked stamps hu Igen, a zakója festékes lett. en Yeah, your jacket was covered in paint. hu Festékek [nem szigeteléshez vagy iskolai festékes dobozokként] en Paint [other than insulating or paint boxes for use in school] hu Valami üres... festékes dobozok a kocsiban. en You know, I've got some paint buckets and some rubber hosing in the back of my truck. hu Festékes lett a hajad. en There's paint in your hair. hu Festési segédeszközök, különösen festő- és rajzfóliák, festővásznak, festőtusok, festékes dobozok (üres), festőpultok, -állványok, ecsetek, paletták, keverőedények, ecsettartók en Painting aids, in particular painting and drawing films, window painting films, canvas for painting, ink for painting, paint boxes (empty), painting tables, stands and easels, paintbrushes, palettes, mixing pots, brush holders
Lédához írt művei főleg az Új versek (1906) kötetében jelentek meg, Léda asszony zsoltárai cím alatt. Jelentése: Léda=mitológiai alak, Zeusz hattyú képében csábította el. Asszony=D. B. A. férjnél volt. Zsoltárai=D. zsidó származású család tagja. E versek jellegzetessége a szenvedélyes hangnem, szinte imádság formájában szól a szeretett hölgyről, ugyanakkor már megjelenik e vonzalom kettőssége is. Néhány művében a szerelem szinte már harccá fajul, mint például a Héja-nász az avaron című versében is, így ez egy kicsit a létharc versek hangulatát idézi. Kettejük kapcsolatát a magasban viaskodó héjapárhoz hasonlítja. E vers tartalma éles ellentétben áll a jól megszokott idillikus szerelmes versek hangulatával. Borongós hangulatú ez a mű, tele negatív jelzőkkel: "lankadt, sírva, vijjogva, fölborzolt" stb. Ez már a címben jól megfigyelhető: a szerelmespárt itt nem galamb, hanem héjapár jelképezi. Ez az álidill a versben tovább folytatódik: a romantikus tavaszi képek helyett a versben ősz van, ami az elmúlás évszaka.
Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre a 19. század végi és a 20. század eleji magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja és reformere. Az 1908-ban induló Nyugat egyik vezéregyénisége. Verseit a szimbolizmus jegyében írta. Bár előfordul szecessziós költeménye is. Jelentős újításokat hozott a verseiben, témájuk szempontjából. De az új témák mellett a régiek is teljesen új színben tűnnek fel. Új motívum Ady költészetében az elidegenedés érzése, az Én központba állítása, az ország erős bírálata, de különösen újszerűen jelenik meg verseiben a szerelem is, ami már korántsem olyan idillikus, csodálatos és elérhetetlen, mint más költőknél. Ady szerelmi költészetének ihletője sokáig Diósiné Brüll Adél volt. 1903-ban ismerkedett meg vele Nagyváradon. Verseiben Lédának nevezte. Léda művelt, okos, intelligens nő volt. Férjes asszony. Viszonyukat nyíltan fölvállalták, ezért sokan támadták őket. Szellemileg is kiegészítették egymást. Kapcsolatuk szenvedélyes szakítások, és újbóli egymásra találások sorozata volt.
Ez a hangulat a versekben is érezhető. Ezek után a valóban kemény szavak után véglegesen végetért ez a sokszor botrányos kapcsolat. E szakítás után sok hölgy igyekezett elnyerni Ady kegyeit, aki végül több kisebb fellángolás után Boncza Berta mellett találta meg a nyugalmat (1914) és a szerelmet. Berta: Boncza Miklós erdélyi földbirtokos ügyvéd leánya. Csucsán élt, majd egy svájci nevelőintézetben nevelkedett. Levelek útján megismerkedett Ady Endrével, akinek 1915-ben felesége lett. Tőle kapta a Csinszka becéző nevet, amelyet később írói nevéül is használt. A sokat betegeskedő költő igazi élettársra talált benne, ezt mutatják a hozzá írt versei. A Boncza Bertához-Csinszkához írt verseknek már teljesen más a stílusuk és formailag különböznek a korábbiaktól. Hiányzik belőlük a Léda versek szenvedélyes vadsága. Ezekben már inkább csak a béke, a nyugalom utáni vágy jelenik meg, sokkal dísztelenebbek, egyszerűbbek, képekben szegényebbek ezek a versek. Ide tartozik, például az Őrizem a szemedet.
Székely Aladár: Brüll Adél portréja Ady szerelmi költészetének két jelentős korszaka van: a megújulását is hozó Léda-versek és a hagyományosabb elemeiket tartalmazó Csinszka-versek korszaka. Legtöbb szerelmes versét e két nő ihlette. Léda nemcsak mint nő, társ volt jelentős a költő életében. Neki köszönhette Párizst, tőle kapta azt a figyelmet, támogatást és ösztönzést, mely fordulatot hozott életében, szemléletében és költészetében. Ez a magyarázata, hogy egészen 1912-es szakításukig jelen vannak köteteiben a Lédához, Lédáról, szerelmükről írott költemények. Viszonyukat kezdettől a szélsőségesség, a végletesség, a harc, a küzdelem jellemezte. Erős egyéniségek lévén, kapcsolatukban ritkán volt harmónia, egyensúly. Ez a végletesség, egyenlőtlenség és az ezzel párhuzamos érzelmi feszültség, erotikus túlfűtöttség már a legelső Léda-versekben is jelen van ( Meg akarlak tartani, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban stb. ). Végső elválásukig számtalanszor szakítottak egymással, sokszor változott át szerelmük gyűlöletté, egymás iránti vágyuk paranoiás féltékenységgé, bosszúvá.
A vers ritmusa egyre gyorsul, majd végül megáll: útra kelünk, szállunk, űzve szállunk, és lehullunk az őszi avaron. Ez a kép szintén az elmúlásra utal, ez az "utolsó nászuk" a szerelmeseknek. Ezt a gondolatot fogalmazza meg, a Lédával a bálban című vers is. Ennek a címe még kellemes, idillikus hangulatot áraszt, itt azonban nem egy átlagos bálozó párról beszél a költő. Ők a fekete pár. A kezdeti várakozások ellenére az első sor máris melankolikus hangulatot áraszt: "sikolt a zene, omlik". Ellentét feszül a boldog bálozó mátkapárok, és a "fekete pár˝ között. A bálteremben, ahová Lédával érkezik a költő, minden fiatal mátkapár boldogan mulat. Ezt a meghitt hangulatot törik meg a belépők "halál-arcukkal", és az azt fedő sötét fátyollal. A fiatalok és Adyék közötti ellentétet fejezik ki a jelzők: piros-fekete, forró-téli szél, boldog-rettenve. A fekete párt azonban nem zavarja az őket övező rémület, a sírva, dideregve szétrebbenő mátkapárok ellenére táncba kezdenek. Ady többször megpróbált szakítani Lédával, ezek azonban egyelőre nem bizonyultak véglegesnek.
A megnyugvás, harmónia ritka pillanatai inkább külföldi utazásaikat, találkozásaikat, együttléteiket jellemezte (pl. Áldásadás a vonaton). Már az első szerelmes versekben föltűnő az az ambivalencia, mely kapcsolatuk adottságaiból következik. A testi-lelki vágy, az együttlét utáni vágyakozás mellett mindig ott van a bűntudat, a szenvedés és a dac is. Léda egyszerre szent, mindent adó nő, múzsa és bűnre csábító, bűnös asszony; szerelmük egyszerre fölemelő varázslat, csoda és förtelmes, bűnös viszony. Ady törvényszerűnek érzi kapcsolatuk halálra ítéltségét ( A mi gyermekünk, Lédával a bálban), ugyanakkor dacosan-büszkén, gőgösen utasítja vissza a világ konzervatív ítéletét, a támadásokat; büszke a nála idősebb asszony iránta érzett szerelmére, rajongására, s maga is odaadással, rajongással szereti Lédát (Léda a hajón). Kiválasztottságtudatát, prófétai küldetéstudatát is erősíti szerelmük; az Új versek kötet ajánló sorai és a kötet elejére helyezett Léda asszony zsoltárai ciklus is jelzik, hogy mit jelentett a költő számára ez a kapcsolat.