- Be kell sorolni egy t�gabb fogalomk�rbe. Pl. �a v�z olyan folyad�k� - Meg kell keresni azokat a jegyeket, amelyek a fogalomk�r t�bbi elem�t�l megk�l�nb�ztetik. �a v�z olyan folyad�k, ami �tl�tsz�, sz�ntelen �s szagtalan. � ok-okozati �sszef�gg�sekb�l sz�rmaz� A k�vetkezm�nyeket kiv�lt� okok taglal�sa, az okok r�szletes felt�r�sa sz�ks�ges. Hib�s dolog egy okra visszavezetni. K�r�lm�nyekb�l levezetett Rossz cselekedeteinket szeretn�nk megmagyar�zni egyoldal�an. �Nem volt m�s v�laszt�som. � �sszehasonl�t�son alapul� �rv Hat�sos, ha k�pszer� �sszehasonl�t�st vagy megjelen�t�st alkalmazunk. Alapja lehet egy metafora/hasonlat. Megalapozottnak kell lenni. Ellent�ten alapul� a t�tel ellent�t�t kell bizony�tani. pl. : T�tel: �Eg�szs�gesnek lenni j� Biz. : �Betegnek lenni rossz. � �ltal�nos- egyes elv�n alapul� �rv �ltal�nosra hivatkoz� �rv, ha mindenkire igaz, akkor az egy�nre is. Val�sz�n�s�gen alapul� Alapja egy olyan megfigyel�s, tapasztalat, meg�llap�t�s, amit a t�bbs�g igaznak v�l �s elfogad.
( deduktív módszer) Vagy tényeket elemezzünk, s a végén fogalmazzuk meg a következtetésünket. (induktív módszer) Egy fogalmazáson belül nem célszerű keverni a kettőt. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Vagy találjuk meg azt a fontos gondolat ot - a megadott témában-, amire felépítjük érveinket. A bizonyítékaink at valamilyen l ogikus rendbe soroljuk, ne csak úgy össze-vissza, ahogy eszünkbe jut. ( Írjunk vázlatot segítségül) ( deduktív) Vagy találjuk ki, hogy mi lesz a dolgozatunk utolsó mondata, és az egész dolgozat szövegét, bekezdéseit ennek a gondolatnak a szemszögéből fejtsük ki. (induktív) Hogyan szerkesszük meg? Bevezetés: leírni azt az állítást, aminek igazát ( hamisságát) akarjuk bizonyítani ( deduktív) Ha a végére tartogatjuk a fontos gondolatot, akkor a problémát vessük fel a bevezetésben. Tárgyalás: vagy felsorakoztatjuk azokat az érveket, amivel bizonyítani szándékozzuk a bevezetés állításázonyításainkat is leírjuk. Bekezdésekre tagoljuk. ( Érv - bizonyítás; új érv-bizonyítás) vagy érveket gyűjtünk, írunk le, magyarázzuk, s a végén következtetést vonunk le ( az utolsó mondatot) ( Ezt is több bekezdésben) Természetesen a tárgyalás bekezdéseibe kerülhetnek ellenérvek, cáfolatok is.
( tartalmi, szó szerinti, vagy a saját mondatunkba beépítjük az idézet egy-egy szavát) Ha például egy versről készítünk érvelő fogalmazást, akkor ne írjuk le ugyanazokkal a szavakkal prózában is azt, amit az idézet úgyis kifejez. Fontos még: Az érvelő szövegtípusnál alaposan át kell gondolni, milyen sorrendbe írjuk le az érveinket, ne csak ötletszerűen szórjuk tele velük a fogalmazást. Ha a fentiekkel nem értesz egyet, jöhetnek az ellenérvek, várom ide a korrepetálási blogba. Hasznos érvelést kívánok. Vallom, ha az ember képes jól, kulturáltan érvelni, akkor a kapcsolataiban felmerülő konfliktusokra is hamarabb talál megoldást.
Befejezés: Vagy ide kerül a legfontosabb gondolat, úgynevezett tételmondat ( induktív módszernél). A bevezetésben felvetett problémára itt adjuk meg a választ. Vagy megerősítjük azt a gondolatot, amit a bevezetésben állítottunk. ( deduktív módszer alkalmazása esetén) Mire figyeljünk a mondatalkotásnál? Legyen átmenet a bekezdésekben leírtak között. Gördülékenyen bekezdésben lehet egy fontos állítás, de nem a témához tartozó legfontosabb! Ne legyen egyhangú, szürke a fogalmazásunk. Mindenhol kerüljük a szóismétlést. ( Csak akkor alkalmazzuk, ha egy gondolatot nyomatékosítani akarunk) Ha valami új dolgot írunk ( amit addig nem említettünk) célszerű megmagyarázni. Pl, ha egy új név kerül a bekezdésbe, feltétlenül használjunk értelmező jelzőt, Mondataink egyszerűbbek, világosak legyenek. Ne használjunk többszörösen alárendelt mondatot. Ne ismételgessük a kötőszavakat egy hosszabb mondatban ( pl. hogy) Ha a bizonyítás idézet tel történik, vigyázzunk a helyesírására. Nem árt átismételni, milyen idézeteket ismerünk.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a retorika alapfogalmait és az érvelő szövegtípusról korábban tanultakat. Ebből a tanegységből megismerheted az érv fogalmát, felépítését, a főbb érvelési módszereket, és gyakorolhatod az érvek alkotását. A filmekben sokszor látni, de az életben is megesik, hogy egy erős állításhoz bizonyítékokat követelünk. E nélkül az állítást nem fogadjuk el. Hogyan is lehet bizonyítani, és mire elég az valójában? Kulturált meggyőzést és vitát csak érvekkel lehet folytatni. A hétköznapi érv fogalmunknál szigorúbb a retorikai fogalom. Az érv egy bizonyított vagy cáfolt állítás. Érv például az, hogy "Nyomtassunk kevesebbet, így védjük a környezetet, hiszen a kevesebb papír kevesebb fa kivágásával is jár. ", mert alátámasztjuk az állítást. Tehát az érv három része: a tétel, a bizonyítás és az összekötő elem. A példában a kevesebb nyomtatás felvetése a tétel, aminek jóságát a környezet védelme bizonyítja.
Hogyan érdemes nekikezdeni az érvelési szöveg megírásának a középszintű magyarérettségin? Erről kérdeztük a fővárosi Szent István Gimnázium szaktanárát. Az érvelési szövegalkotó feladat az új rendszerű írásbeli vizsga típusfeladatai közül átkerült a rövid szövegalkotási feladatok közé. A vizsgázónak jellemzően valamely közéleti téma köré épülő felvezetőszöveghez kapcsolódva kell vitaindító, esetleg értékelő/elemző jellegű érvelő szöveget írnia – mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Hozzátette: az érvelésnek kötetlenebb formai szabályai vannak, vagyis maga a szövegszerkezet egységei sokkal inkább formázhatók, mint egy hivatalos szövegalkotási feladat szerkezeti részei (ez a másik választható lehetőség). "Azonban az érvelésnek is vannak olyan fontos szabálykeretei, tematikus sajátosságai, amelyektől az érvelő szövegtípussá válik. Először is két fontos sajátosságot kell szem előtt tartani: a szövegnek meg kell felelnie a feladattípus két fontos kitételének, vagyis a primer szöveget nem hagyhatja figyelmen kívül, valamint tartalmaznia kell jellemzően 3-5 értékelhető érvet.
Jellemzően ez a rész a legterjedelmesebb" – mondta Szabó Roland, hozzátéve: a befejezésben vagy összegezzük a képviselt álláspontot, vagy pedig egy, a témához szorosan kapcsolódó további kérdés fölvetésével is zárhatunk. A magyatanár szerint fontos azt is szem előtt tartani, hogy az érvelő szöveg nem esszé, tehát nem kell olyan szorosan követnie a problémafelvetés-kifejtés-összegzés hármasát, mint egy tudományos jellegű esszészövegnek. "Ügyeljünk a helyesírásra, a külalakra, a megfelelő szövegtagolásra (új gondolategységek új bekezdésben) valamint kerüljük a dagályos stílust, a közhelyeket. Végezetül pedig felhívnám a figyelmet arra, hogy a konkrét feladat értelmezésére is szánjon időt a vizsgázó, ugyanis nem mindegy, hogy valami ellen, mellett vagy esetleg is-is kell érvelni. Ha nincs ilyen konkrét kitétel, akkor bármelyik stratégia megfelelő lehet, a véleményekkel való nem egyetértés pedig sosem vonhat le a dolgozat értékéből" – mondta. Érettségizzetek velünk! Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
Ebből adódóan a középszintű magyar írásbeli érettségi érvelő szövegtípusa egyben szövegértési feladat is, ugyanis a kijelölt témához kapcsolódó idézett szöveget először is értelmezni kell, majd abból kiindulva vagy annak lényegi pontjait a szövegtesten belül felhasználva kell felépülnie" - magyarázta. A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat. Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok. "Az érvelési szöveg mindig ok-okozati alapon alátámasztott érvek megfogalmazása, oly módon, hogy amit állítunk (ami a megfogalmazott vélemény) azt észérvekkel alá is kell támasztani (miért állítjuk azt, amit állítunk). Tehát a szöveg tételmondat-bizonyítás logikáját követve építkezik. A szövegtagolás szempontjából érdemes olyan felütéssel kezdeni, ami figyelemfelkeltő, de lehet a primer szöveg értelmezése is. A tárgyalás részben az ok-okozati alapon felépülő érvrendszert kell közölni, ami akár kapcsolódhat a feladat idézett (primer) szövegéhez is.
Beszélőnk három tényből jut a végső következtetésre, általánosít. A példán látszanak az indukció előnyei és hátrányai is. A tételéhez valóban konkrét bizonyítékokat szolgáltat, amelyben lehet rendszert feltételezni. Ám az ilyen érvelésnél tudomásul kell venni, hogy az összefüggés az állítások és a következtetések között csak valószínűségi, sohasem százszázalékos. A példánkban három napig volt baj a buszjárattal, nincs bizonyíték rá, hogy minden nap ilyen. Hétfőn a hétórás busszal mentem, de irdatlan tömeg volt. Kedden erre a buszra nem is fértem fel, és amint hallom, sokat késett. Szerdán épphogy felfértem, de összegyűrődtek a papírjaim. Ezzel a busszal egyszerűen nem lehet munkába járni. Lássuk a dedukciót! A deduktív következtetések szigorúan logikusak, és szillogizmusokon keresztül valósulnak meg. A szillogizmus két előzményből jut egy következtetésre, konklúzióra. Az itteni biológiai állításon jól látszik működése: "Ennek a rovarnak nyolc lába van. A pókoknak nyolc lábuk van. Ez itt egy pók. "
è Z�r�gondolat, lehet probl�mafelvet�s, mellyel egy �jabb ehhez kapcsol�d� probl�m�ra ir�ny�tod r� a figyelmet, vagy egy id�zettel, frapp�ns mondattal is lehet z�rni. A megalkot�s l�p�sei: El�k�sz�t�s: anyaggy�jt�s, gondolatok fel�r�sa, �rvek �sszegy�jt�se, v�zlat�r�s. Kidolgoz�s �s elrendez�s: valamilyen, el�bb m�r meghat�rozott logikai elv alapj�n fel�p�teni a sz�veget, s meg�rni az �rvel�st az egys�g (nem t�r�nk el a t�rgyt�l, a c�mnek megfelel�en �runk), a halad�s, a folyamatoss�g (el�re- �s visszautalunk, nem toporgunk egy helyben, tov�bbvissz�k a gondolatsort, ez�rt �rdemes el�re megtervezni, hogy honnan hov� jutunk el) �s az ar�nyoss�g (az egyes szerkezeti egys�gek terjedelm�t a fontoss�guk m�rt�ke szabja meg = �szaloncukor-elv�) elv�nek betart�s�val. Befejez�s: �nellen�rz�s, stilisztikai, helyes�r�si ellen�rz�s, a sz�veg v�gs� csiszol�sa. Az �rvel� sz�veg fel�p�t�se (r�szletesen l�sd 10. �es tk. 151-153. ): bevezet�s elbesz�l�s r�szletez�s bizony�t�s c�fol�s befejez�s Szerkezete: è Bevezet�s: A probl�ma felvet�se, t�mamegjel�l�s, tartalmazza a t�telt.