Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése alapján mivel a termék beszerzője nem tér el az értékesítő adóalanytól, így erről számlát sem kell kibocsátani. Amiről gondoskodni kell, az egy olyan számviteli bizonylat, amely alkalmas és igazolja az adóalap, valamint az adó összegének megállapítását. Erre a számviteli bizonylatra a törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja alapján – a többi feltétel fennállása mellett – már lehet adólevonási jogot alapítani. Saját vállalkozásban megvalósuló beruházás kezelése az Áfa-bevallásban: Végül ne feledkezzünk meg a beruházás helyes bevallásbeli szerepeltetéséről sem, amelynek nem is a fizetendő részként megállapított adó bevallása okozhat gondot, hiszen erre egyetlen sor szolgál, hanem a levonható részt kell több soron vallani. Az az adózó, aki beruházási szakaszban élhet a levonási jogával, az használhatja a "normál" beszerezésekre szolgáló sorokat (64-66. sor), de ne felejtse el kiemelni az összesen adatból a saját rezsis beruházáshoz kapcsolódó tételeket a 79. sorban.
8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó; f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó; g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszköz t (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; j) az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó; k) az italt terhelő előzetesen felszámított adó. A 120. §-tól függetlenül nem vonható le az áfa továbbá: a) b) c) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, d) a taxiszolgáltatást (a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékében – a továbbiakban: SZJ – 60. 22. 11), e) a parkolás i szolgáltatást, f) az úthasználat i szolgáltatást, g) a vendéglátó-ipari szolgáltatást, h) a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55. 40, 92. 33, 92. 34, 92. 72) terhelő előzetesen felszámított adó.
(Pl. takarítás, rezsi költség, távfelügyelet) Az első esetben a felmerült költségek áfatartalma teljes egészében levonható, a második esetben viszont egyáltalán nem. Mi a teendő azokkal a kiadásokkal, amelyek mindkét tevékenységhez kapcsolódnak? 2. Lehetőség van arra, hogy az adózó, tevékenységének ismeretében, maga dolgozzon ki egy arányszámot, arra vonatkozóan, hogy a megmaradt számlák áfa tartalmának mekkora hányada vonható le. Ezt viszonylag kevesen alkalmazzák. 3. Ugyanakkor az áfatörvény 5. számú mellékletében található képlet segítségével mindenki meg tudja határozni ezt az arányszámot. A melléklet szerint a levonási hányadot úgy kapjuk meg, ha az adóköteles értékesítésből származó (áfa nélküli) bevételt elosztjuk valamennyi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás (áfa nélküli) ellenértékével. Leegyszerűsítve: amilyen arányt képvisel az összes értékesítésen belül az adóköteles értékesítés, olyan arányban vonható le a (tételesen el nem különített) kiadások áfa tartalma. A levonási hányadot két tizedes jegyre, mindig felfelé kell kerekíteni.
40, 92. 33, 92. 34, 92. 72) Beszédcélú adatátviteli szolgáltatás 30%-a esik korlátozás alá (pl. telefon, mobiltelefon szolgáltatás) A kivételek, melyek erősítik a szabályt Általános érvényű kivétel, hogy ha a terméket, szolgáltatást azért vásároljuk meg, hogy azt áfakötelezetten továbbértékesítsük, úgy az áfalevonás joga megillet minket, abban az esetben is, ha egyébként ezt a törvény tiltja. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy rendelkezzünk az ehhez szükséges tevékenységi körrel, továbbá ha engedélyköteles az értékesítés, úgy az engedélynek is meg kell lennie. Megillet minket az áfalevonás joga akkor is, ha a megvásárolt terméket legalább 90%-ban adóköteles bérbeadásra hasznosítjuk. Tehát ha például gépjárművek kiadásával foglalkozunk, úgy az ehhez a tevékenységhez kötődő személyautók megvásárlásakor levonhatjuk az áfát. Természetesen itt is követelmény, hogy rendelkezzünk a megfelelő tevékenységgel. Élelmiszereknél, italoknál nem csak a továbbértékesítés teremt áfalevonási jogot, hanem az áfaköteles felhasználás is (pl.
A lízing tárgyát képező eszközök a lízingbe adó tulajdonát képezik, a beszerzés, valamint a lízingügylet teljes kockázatát a lízingbeadó viseli. Operatív lízing esetében ugyanis a lízing futamideje általában rövidebb, mint az adott eszköz hasznos élettartama, így a leírási idő alatt többször is lízingelhető, így a lízingtársaság költségei több, egymást követő lízingügylet során térülnek meg. Az operatív lízinget nevezik szerviz vagy üzemelési lízingnek is, mert a lízingbeadó ezen ügylet keretében maga gondoskodik a lízingbe adott eszköz szervizeléséről, karbantartásáról. Az operatív lízingre általában az a jellemző, hogy a berendezés gyártója egyben a lízingbeadó is. Ez elsősorban az erkölcsileg gyorsan avuló termékek (pl. számítógépes rendszerek) esetében jellemző. A lízingszerződésben megállapított díj két alapvető elemből áll: - a lízingtárgy szerződés szerinti értékének törlesztő részlete (tőketörlesztés) és - a fennálló tartozás után esedékes kamat. Lízingdíj megállapításánál a bérbeadónak figyelembe kell vennie a tőkelekötés nagyságát, a fizetések gyakoriságát és összegét, a futamidőt, az irányadó kamatlábat, az elvárt hasznot stb.
Aki nem élhet levonási jogával, ők nem szerepeltethetnek adatot a 79. sorban, hanem csak az aktiválás után, az összegyűjtött számlákat kell a 64-66. soron vallaniuk. Aktiváláskor a 74. sor az, amibe a levonható adót kell beleírni. Véletlenül se írjuk a normál beszerezések számára (64-66. sor) feltüntetett sorokba a levonható részt. Ismerve a hivatal kapacitásainak szűkösségét, leterheltségét és idéntől már hivatalosan is ügyfélbarát attitűdjét, nem gondolom, hogy ilyen hibáért bírságra számíthat adózó, de kíméljük meg magunkat egy számunkra is csúcsidőszaki bevallásjavítástól! Kapcsolódó cikkek: Online Számla 2. 0 (x) 2020. június 23. Július 1-je egy fontos mérföldkőnek látszik a számlaadat-szolgáltatás szempontjából. Részlet az Adó szaklap írásából. Törvényi szintre emelkedett a gödi modell A Kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
Sziasztok!