Mindez azt jelenti, hogy a mintegy 20, 8 milliós migrációs hátterű németországi lakosság többsége, 13, 5 millió ember bevándorló. Legnagyobb csoportjuk, 48 százalékuk családi okok miatt költözött Németországba, további 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, 15 százalékuk menedékjog szerzésének szándékával, 5 százalék pedig tanulmányok folytatásának céljával. A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányok folytatásának szándékával érkezettek 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.
Meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdai adatai szerint – közölte az MTI. A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. Tavaly a 81, 613 milliós lakosságból 20, 799 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 2, 5 százalékos, 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya így 25, 5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23, 6 százalékról. A bevándorló hátterű lakosság nagyobbik része, 10, 892 millió fő német állampolgár, nagy többségében ők olyan emberek, akik Németországban születtek és nőttek fel. Mindössze 5, 087 millió fő az, aki szűken értelmezett bevándorló, azaz, nem ott született, csak élete során bevándorolt Németországba. Összességében a migrációs háttérrel rendelkezők valamivel több mint fele (10, 9 millió) német állampolgár, közülük 5, 5 millióan már születésük óta, tehát Németországban születtek és nőttek fel.
"Mindig is a németek alkotják majd a messze legnagyobb csoportot" - mondta az IAB vezető migrációkutatója, rámutatva, hogy a bevándorlók nem egyetlen egységes tömböt, hanem "nagyon különböző, nagyon színes" csoportokat alkotnak. A többségük keresztény, de vannak muszlimok és buddhisták is, és ugyanúgy vannak köztük diplomások, mint segédmunkások - fejtette ki Herbert Brücker.
Ez annak ellenére tovább javíthatja a külföldről érkezők helyzetét, hogy néhány év alatt aligha heverhetik ki korábbi szenvedéseiket. Németországnak és más európai országoknak ugyan sokat kell áldozniuk a fogadásukra és a beilleszkedésükre, ám itt is, mint oly sok kérdésben, két serpenyője van a mérlegnek. Németország például tavaly 15, 1 milliárd eurót (a paksi bővítésre adott orosz hitel másfélszerese) fordított erre a célra, ám ez a kiadás semmivel sem több, mint ha gyermeket kellett volna felnevelni, tanítani és kiképezni azoknak az állásoknak betöltésére, amelyeket a bevándorlók elvállalnak. Ráadásul ezek a gyermekek hiányoznak a csökkenő népességű német társadalomból.
Mindeközben a külföldiek beköltözése továbbra is történelmi magasságokban van: nettó 460 ezerrel lettek többen 2018-ban. Azért nettó, mert 1 millió 384 ezer külföldi érkezett, de 924 ezer közben elhagyta Németországot. Ugyanakkor ez csak a hetedik legmagasabb szám a Német Szövetségi Köztársaság történetében: 1970-ben, a vendégmunkás-toborzások csúcspontjakor 542 ezerrel, 1992-ben, a Szovjetunió felbomlása után 596 ezerrel, 2004-ben és 2007-ben a menekültügyi rendszer és a keleti EU-s államokból való bevándorlás miatt 577, illetve 499 ezerrel, a két "csúcsévben", azaz 2015-2016-ban, a migrációs hullám csúcsán 1 millió 157 ezerrel, majd 635 ezer fővel gyarapodtak. Azóta folyamatosan csökken a külföldről érkezők száma, ahogy nem mellesleg a menedékkérőké is. A 2017-es úgy 200 ezer menedékkérelem után 2018-ban 161 ezret indítványoztak, tavaly pedig 140 ezer körül lehetett a menedékkérelmek száma. Kik mentek Németországba? 2018-ban a 460 ezer külföldi közül a legtöbben másik EU-s tagállamból érkeztek.
Meghaladta a 25 százalékot az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya Németországban tavaly a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai adatai szerint. A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva. Tavaly a 81, 613 milliós lakosságból 20, 799 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 2, 5 százalékos, 499 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A migrációs hátterű lakosság aránya így 25, 5 százalékra emelkedett 2018-ban az egy évvel korábbi 23, 6 százalékról. A nem migrációs hátterű lakosság aránya 76, 4 százalékról 74, 5 százalékra csökkent. A migrációs hátterű lakosság nagyobbik része, 10, 892 millió fő német állampolgár. Többségük - 5, 802 millió fő - Németországban született, 5, 087 millió fő pedig bevándorolt Németországba. A migrációs hátterű lakosság kisebbik része, 9, 907 millió fő külföldi. Döntő többségük - 8, 371 millió fő - bevándorló, további 1, 536 millió fő németországi születésű.
13, 5 millió migrációs háttérrel rendelkező ember van, aki nem Németországban született, hanem életében bevándorolt. A Spiegel a jelentésről szóló összefoglalójában azt írja, hogy ennek a leggyakoribb oka a közhiedelemmel ellentétben nem a menedékkérelem, hanem családi ok, 48 százalékuk ezt nevezte meg a Németországba költözés okának. További 19 százalék munkavállalási céllal érkezett, ezt követi a menedékjog megszerzésének szándéka, ők a migrációs hátterű 20, 8 millió lakosnak a 15 százalékát adják. Mindössze 5 százalék az, aki tanulmányok miatt telepedett le az országban. A családi okokból érkezettek csaknem háromnegyede, 72 százaléka Európából származik. Még nagyobb, 85 százalékos az európaiak aránya a munkavállalás céljával érkezettek körében. A menedékkérőként érkezett bevándorlók legnagyobb csoportja, 47 százaléka közel-keleti. A tanulmányok folytatásának szándékával érkezettek 40 százaléka Európából, 38 százaléka Ázsiából származik.